Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)
Dóka Klára: Szentendre társadalma az összeírások tükrében (1808–1848)
STUDIA COMITATENSIA 8. Szentendre, 1979. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból FEJEZETEK PEST MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL II. DÓKA KLÁRA (Országos Vízügyi Levéltár, Budapest): SZENTENDRE TÁRSADALMA AZ ÖSSZEÍRÁSOK TÜKRÉBEN (1808—1848) A XIX. század első felében az ország egyes városainak társadalmi szerkezetét vizsgálva két fő forrásra támaszkodhatunk. Az első az 1827:7. te. által elrendelt regnikoláris összeírás minden helységre kiterjedő, általános forrás-anyaga, második a városi adóösszeírások során keletkezett iratanyag, amely az előbbinél kevésbé használható, kevesebb tényezőre terjed ki, azonban az országos anyaggal összevetve, ahhoz megfelelő kiegészítést nyújt. Az 1828-as öszszeírás feldolgozására igen sok példa van régi és újabb történeti irodalmunkban. 1 E feldolgozások során kialakultak azok az általános módszerek, amelyekkel a forrásanyag kezelhető. A tárgyban megjelent munkák eredményeit felhasználva két probléma megoldására teszünk a tanulmányban kísérletet: 1. Megkíséreljük felvázolni a társadalmat az 1828-as országos összeírásban feltüntetett adótárgyak (ház, szőlő, szántó, ipari tevékenység) alapján. 2. Megvizsgáljuk az 1828-as országos összeírásban szereplő népesség és a városi adóösszeírásokban feltüntetettek viszonyát a két összeírás értékelése, valamint a lakosság stabilitása, illetve mobilitása szempontjából. A vizsgált terület 1828-ban Szentendre városból, valamint a közigazgatásilag hozzá tartozó, a várostól nyugatra fekvő fiatalabb településből, Izbégből állt. Az összeírás Szentendre vonatkozásában 933, Izbégen 183 tételt tartalmaz. Az izbégi lakosok közül kettő a városban élt, csak háza volt a külső településen. Ezeket a szentendreiek között tüntettük fel. A szentendrei összeírásban három egyházi birtok szerepel, 15 család (a két izbégivel együtt) kétszer van összeírva, így Szentendrén 917 adózóval kell számolnunk. A két település 18—60 év közötti lakosainak száma 1924 fő. (Szentendrén 1571, Izbégen 353.) A fiatalkorúakat és a 60 évnél idősebbeket is hozzászámítva a lakosság kb. 3500 főre tehető. 2 Az összeírt népesség a feudális kategóriák értelmében colonusokra, inquilinusokra és subinquilinusokra oszlott. Az Vs-nál nagyobb jobbágy telekkel rendelkező colonusok száma Szentendrén 533, Izbégen 158. Mellettük 271, illetve 16 házzal nem rendelkező subinquilinus élt. Az egyes kategóriákon belül nagyok voltak a különbségek. Pl. az izbégi inquilinusok közül — csak háza volt 36-nak, háza, szántója 4-nek, háza, szőlője 72-nek, háza, szőlője, szántója 9-nek, 5