Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

G. Sin Edit: Szentendre a XIX–XX. század fordulóján

Szentendre lakosságának nemzetiség szerinti megoszlása 1900-ban 2. ábra erőteljesebbé váló szerb—magyar ellentét, amely majd a szarajevói merénylet idején ölt szinte katasztrofális méreteket. A nemzetiségi helyzetre jellemző még, hogy 1900-ban 1072 ember nem értett magyarul Szentendrén (a lakosság 22%-a). A nemzetiségi megoszláshoz hasonlóan nagyon fontos kérdés volt a századforduló korában a lakosság vallási megoszlása, hiszen a korszak alapvető ellentmondásai nemzetiségi, illetve felekezeti harc formájában jelentkeztek Szentendrén. A görögkeleti egyház 1900-ra teljesen elvesztette hajdani hegemón szerepét: csupán 613 görögkeleti lakosa volt a városnak a túlnyomó többséget kitevő, 3622 római katolikussal szemben. Ez a számarány szinte minden politikai, kulturális és egyéb vitában meghatározta a döntést. E két vezető egyház mellett alig hallathatta szavát a 226 református, 127 evangélikus és a 221 izraelita.

95 A századforduló korabeli lakosság többsége nem magyar anyanyelvű volt, a helyi újságok viszont magyar nyelven jelentek meg. Csak egy 1903-as lapban találhatunk egyetlen rövid német nyelvű versikét. Egy 1899-es híradásban pedig arról olvashatunk, hogy egyik ünnepélyen 3 magyar és 3 szerb nyelvű szavalat hangzott el.

96 Szinte mindennaposak voltak Szentendrén a nemzetiségek közötti villongások, apróbb összetűzések. A Szent-Endre és Vidéke 1899. július 9-i száma szerint például a nemzetiségi széthúzás miatt indult hanyatlásnak a helyi Casinó. A századforduló országszerte az erőszakos magyarosítás kora volt. „Megszületett új századunk immár új jelszava: magyarokká legyünk!" — olvashatjuk a Szent-Endre és Vidéke 1900. július 8-i számában. Ennek a jelszónak a jegyében a környék falvaiban az üzletekre magyar nyelvű feliratok kerültek a nemzetiségiek mellé. Pilisszántón a szlovákok a templomban hangos tiltakozás53