Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)
G. Sin Edit: Szentendre a XIX–XX. század fordulóján
Kossuth utcát pedig ,,Régi Kossuth Lajos utcá"-nak nevezték el. Az ünnepély estéjét a főtéren díszkivilágítás, a városházán zászlódísz jelezte. A következő évben Deák Ferenc születésének 100. évfordulóját ünnepelték meg hasonló pompával. A képviselő-testület elutasította 1905-ben azt a javaslatot, hogy a „Régi Kossuth Lajos utcá"-t nevezzék el Gróf Széchenyi István utcának — pedig a nyugodt, megfontolt szentendrei szemléletmódhoz sokkal közelebb állt Széchenyi világa, mint Kossuthé, akinek egyébként 1848-ban nem is küldött katonát a város. 1906-ban mégis új nevet kapott a Régi Kossuth Lajos utca: II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala alkalmából Thököly utcának nevezték el. 21 Természetesen II. Rákóczi Ferenc sem maradhatott utca nélkül Szentendrén: a képviselő-testület 1906. december 7-i ülésén „ .. . a közgyűlés határozatilag kimondja, hogy a város főterétől a felső és alsó izbégi út kétfelé válásáig terjedő utcarészt II. Rákóczi Ferenc utcának .. . nevezi el". (Ma is ez a Rákóczi utca.) Kajzolta Felsenfeld Ignicz. Az 1902-ben tervezett városcímer Szentendre városa részt vett az országos Rákóczi-ünnepségeken is. Anekdotába illő az a mód, ahogyan a képviselő-testületi ülésen kiválasztották a Rákóczi hamvaihoz legméltóbb szentendrei férfiú személyét: „Elnöklő polgármester felkéri Husvik Lyubomir városi képviselőt, hogy — miután tudomása szerint díszmagyar ruhája van, vegyen részt a vármegye lovasbandériumában." 22 Nem volt már ezeknek az ünnepségeknek igazi eszmei alapjuk, mint ahogy nem volt lényeges különbség a nemzeti és a monarchiái ünnepek közt sem. Jellemző például, hogy Ábrányi Emil, a köztiszteletben álló országos hírű költő a képviselő-testület 1910. augusztus 18-i ülésén ugyanolyan patetikus hangon emlékezett meg a koronás aggastyánról Ferenc József 80. születésnapja alkalmából, mint amilyen patetikus hangú költeményben köszöntötte a magyar szabadságot 1912-ben a Szentendre című lap március 15-i ünnepi számában. Érdekes tárgyi emlékei maradtak fenn a századforduló korabeli Szentendre hivatalos városi ünnepségeinek: ma is megvan az a 12 egyforma fehér porcelán gyertyatartó, mellyel a főtér közelében lakó módos Schartner család minden nemzeti és egyéb ünnepen kivilágította az utcai ablakait. 23 26
