Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

G. Sin Edit: Életmódvizsgálat egy budakalászi cukrászműhely működésének elemzése kapcsán (1919–1950)

viszont a Viharsarokban is romlott a cukrászipar helyzete. Gál Imre — éppen úgy, mint Berta Mihály, a pesti munkaközvetítő útján próbált elhelyezkedni. Nagyváradon, Jászberényben és egy fővárosi kávéházban dolgozott segédként. ö is önálló iparra vágyott. Berta Mihály először gyűjtött egy kis tőkét az üzletnyitáshoz, Gál Imre viszont először kiváltotta az iparengedélyt (1922-ben), s ennek birtokában kezdte sok-sok lemondással, munkával, takarékossággal megszerezni az üzlethelyiséghez és a berendezéshez szükséges tőkét. Túrós lepényt, kalácsot sütött, hosszúcukrot főzött és gyári cukorkákat vásárolt, ezekkel járt piacról piacra mint vándorárus. Végül sikerült annyi pénzt összekuporgatnia, hogy egy cukrászdát bérelhetett Sarkadon.

15 Berta Mihály és felesége üzletük ajtaja előtt 1942-ben Berta Mihály és Gál Imre eljutottak tehát az önálló üzlet megnyitásáig. Kitartóbbak, szívósabbak és talán szerencsésebbek voltak sok más társuknál. Kettőjük egyéni sorsának alakulása után tekintsük át röviden az 1920-as évek második felének országos helyzetét, hogy tisztábban lássuk, milyen általános társadalmi-gazdasági tendenciák függvénye volt a Berta Mihályok, Gál Imrék boldogulása ! A 20-as évek második felére határozott gazdasági javulás volt jellemző, mégis ,,A munkanélküliség széles munkástömegek állandó csapásává vált, s a munkanélküliek száma fellendülés idején is 100 000 fő felett mozgott."

16 Az 1929től 1933-ig tartó gazdasági válság következtében pedig „ ... több mint 200 000 munkás, a munkásosztálynak mintegy egyharmada előtt záródtak be az üzemek kapui".

17 215