Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

G. Sin Edit: Életmódvizsgálat egy budakalászi cukrászműhely működésének elemzése kapcsán (1919–1950)

STUDIA COMITATENSIA 8. Szentendre, 1979. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból FEJEZETEK PEST MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL II. G. SIN EDIT: ÉLETMÓD-VIZSGALAT EGY BUDAKALÁSZI CUKRÄSZMÜHELY MŰKÖDÉSE KAPCSÁN (1919—50) Periférikusnak tűnő téma egy Pest megyei kisközség cukrászipara, éppen ezért eléggé feldolgozatlan is. Mégis érdemes foglalkoznunk vele, mert fontos következtetéseket vonhatunk le e terület tanulmányozása során. Berta Mihály cukrászmester egyéni sorsa képet ad az 1919-től 1950-ig ter­jedő három évtized kisemberének, szegény sorsú mesteremberének sorsáról — általában. Élete, munkássága — mint cseppben a tenger — hűen tükrözi a kér­déses három évtized döntő változásainak, sorsfordulóinak: a Tanácsköztársaság kikiáltásának és bukásának, a Horthy-rendszer konszolidációjának, a gazdasági világválságnak, a második világháborús előkészületeknek, a háborús éveknek, a felszabadulás utáni gazdasági-társadalmi változásoknak a kisegzisztenciákra gyakorolt hatását. Berta Mihálynak és társainak a sorsát, küzdelmeit jórészt a felettük elvonuló történelem határozta meg — tudtukon és akaratukon kívül. Többek között ezért is izgalmas Berta Mihály cukrászmester története. Nemcsak a tipikus életsors a figyelemre méltó, hanem igen tanulságos a cukrászipar helyzetének az alakulása is a tárgyalt három évtizedben. Ez a lé­nyegében szolgáltató jellegű iparág sok olyan momentumra hívja fel a figyel­met, amely a korszak gazdasági, társadalmi helyzetéből, iparpolitikájából fakad. Tanulmányunk nem a Gerbeaud Emil, Kugler Henrik vagy Dobos C. József nevével fémjelzett élvonalbeli cukrászdákkal, nem is a főváros intim elegan­ciájú, exkluzív körök találkozóhelyéül szolgáló eszpresszóival foglalkozik, hanem egy szegény lakosságú kisközség komoly anyagi nehézségekkel küszködő egy­szerű cukrászdájával, amelyhez hasonló nagyon sok volt a korabeli Magyar­országon. Még egy szempontból érdekes a Berta Mihály cukrászdájában folyó munka elemzése: képet kapunk arról, hogy hogyan illeszkedett be Budakalász köz­ségbe egy „úri szórakozóhely", hogy a kisközség különböző társadalmi rétegei miért látogatták, vagy miért kerülték el a cukrászdát, mit, mennyit és milyen körülmények között fogyasztottak. * * * Berta Mihály 1 1902. április 22-én született Újpesten nincstelen szülők gyer­mekeként. Mivel gyerekkorától kezdve nagyon szeretett főzőcskéim, cukrász­inasnak szegődött. Barátja szakácsnak tanult. Közös romantikus álmuk az volt, hogy távolsági vonatokon fognak dolgozni cukrászként, illetve szakácsként, s így ketten együtt beutazzák egész Európát. Tervüket kegyetlenül keresztülhúzta a világháború. Barátja fogságba esett, majd nyoma veszett. 211

Next

/
Oldalképek
Tartalom