Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Fekete István: Nagykőrös város virilis képviselői (1878–1943)

A kereskedelemmel és a földbirtokkal (szőlő, gyümölcsös) összefonódott ipari vállalkozók, kis üzemeikkel, jelentős vállalatok nélkül, a vezető eliten belül sohasem jelentettek önálló, számításba jöhető tényezőt. A bankokkal és részvénytársaságokkal összefonódottak emelkedő trendjét a korszakonkénti elemzés jól kimutatta. Itt változást csak a korszak végén végbement személyi kicserélődésük hozott, amikor a valódi kapitalista elemek a zsidótörvények után eltűntek közülük. azt, hogy az egyes csoportok és egyének kontinuitásukat szinte teljesen a földbirtokkal való kapcsolataik arányában tudták biztosítani. Az, hogy a város képviselő-testületének virilis része ilyen szociológiai stabilitást mutat, a politikailag a konzerválódásnak kedvező viszonyok mellett annak is következménye, hogy Nagykőrösön ipari fellendülés, különösebb ipari fejlőHa tehát megnézzük az egyes évek virilisjegyzékeit, láthatjuk, hogy a korszakonkénti vizsgálat eredményei csak apró részletekben finomodtak. A birtokos rétegek dominálnak mindvégig, sőt helyzetüket erősíteni is tudták. Mondhatjuk dés nem volt. A gyorsabban fejlődő városokban az ipari és kereskedő tőkések előretörése a fennálló rendszernek több gondot okozott, különösen az 1920-as évektől kezdve. Ezeken a helyeken a virilistörvények szembefordultak azokkal az érdekekkel, amelyeknek biztosítására hozták őket, a földbirtokosok érdekeivel. Meg is indult a törvény korrekciójára irányuló mozgalom, amely az 1929. évi XXX. tc.-ben nyert felemás megoldást. Nehéz lett volna az ország legkülönbözőbb fejlettségi fokon levő, különböző társadalmi összetételű törvényhatóságainak, konzervatív vezetőinek, egyformán megfelelő megoldást találni.

27 Mivel Nagykőrösön a fejlődés igen lassú volt, az ilyen irányú problémák csak 1921-ben jelentkeztek, ekkor is csak speciális körülmények között. A háborús vagyonokra és jövedelmekre kivetett magas adókról szóló demagóg, antiszemita élű törvények ütöttek vissza. Az 1922-es virilisnévsor összeállítására kiküldött bizottság „Megdöbbenéssel tapasztalja ..., hogy a városi vagyonos polgárságnak a város vezetésére hivatott, kipróbált, régi, megbízható, tekintélyes, és értékes elemeit a virilis képviselők sorából egy csapásra kiszorítják a háborús, és az azt követő válságos közgazdasági viszonyokat kihasználó s kevésbé szolid és nem állandó, főképpen a kereskedelmi életben felszínre vetődött konkjunkturális új exisztenciák, akikre a város vezetését reá bízni nem lehet, akik mint ideiglenes és átmeneti elemek, nem rendelkezhetnek azzal az értelmi, erkölcsi és anyagi tőkével és állandósággal, amiket a törvényalkotó a virilizmus intézményében keresett és eddig meg is talált, ma már azonban nem, városunk jövőjének, erkölcsi és anyagi helyzetének és a képviselőtestület nívójának a kockára tétele nélkül teljes lehetetlenné vált a virilizmus régi szabályinak a mai változó viszonyok közti szószerinti alkalmazása. Éppen ezeknél fogva városunk jövőjét féltő gonddal párosult szigorú tárgyilagossággal tételenként átvizsgáltuk a legtöbb adófizetőket s a rájuk vonatkozó összes adatokat s a kifejtett elveink alapján egybeállítottuk az ide alatt csatolt 1922 évi virilis névjegyzéket, de kihagytuk abból a képviselőtestület nívóját és a város vezetését esetleg hátrányosan befolyásoló új adófizetőket."

28 Ezek után a nagy gőgről és elhivatottságról tanúskodó sorok után a nagykőrösi „arisztokrácia" választással kombinált virilizmust javasolt bevezetni. A képviselő-testület a jelentést és a listát elfogadta. 204