Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

G. Sin Edit: Az 1934–35-ös szentendrei polgármesterválság

Németh László és pártja visszanyerte vezető szerepét a városban. Dezsőfi megválasztásával kapcsolatban ezt olvashatjuk a Nemzeti Űjság 1937. április 18-i számában: „A szentendrei tanácsnok-választást úgyszólván eldöntötte az az állásfoglalás, hogy Németh László pápai kamarás plébános elnökkel az élen a Független Polgári Párt, a városi közgyűlés legnagyobb pártja Dezsőfit támo­gatja." (Németh László a továbbiakban is aktív részt vállalt a városvezetés ku­lisszák mögötti irányításában egészen a felszabadulásig. 1956-ban, az ellenfor­radalomban ismét a szélsőjobboldal mellett vállalt szerepet. 1959-ben halt meg. 44 ) Pethő János a fasizmus térhódításával egyre nagyobb szerepet játszó Endre László alispán támogatását élvezve zavartalanul polgármesterkedett Szentendrén. Ekkor erősödött meg a városban az a fasiszta klikk, amelyet Péchy, Miskovits, Waczek irányított, és amelynek maga Szálasi is tagja volt. Az 1938. április 2-ra kitűzött újpesti polgármester-választásra Endre László alispán Pethőt jelöltette első helyen, törvénytelen módon mellőzve az újpestiek népszerű jelöltjeit, sőt még Preszly Elemér főispán vejét is. A jogtalan eljárás miatt méltán háborgó szavazók a szociáldemokraták kezdeményezésére az ellen­jelölt Pohl Sándorra szavaztak. Pohl Sándort éppenúgy nem ismerték az újpes­tiek, mint Petőht. Csupán az szólt mellette, hogy nem őt támogatta Endre László. Hogy mennyire törvénytelen volt ez a választás, a szavazatok aránya is igazolja: Pohl 33, Pethő 24 szavazatot kapott, és 67 szavazat, azaz a szavazatok­nak több mint a fele érvénytelen volt/ 15 Pethő tehát szentendrei polgármester maradt 1941-ig, mikor magas párt­fogói jóvoltából a Bácskába került polgármesternek Bácska megszállása után. A szentendrei polgármesterbotrányok és a vele párhuzamosan bemutatott közigazgatási, választási és egyéb visszaélések, korrupciók szemléletesen igazol­ják, hogy a Horthy-Magyarország uralkodó osztálya erkölcsileg és politikailag egyaránt alkalmatlanná vált az ország vezetésére. Ilyen vezető osztály mellett alig csodálkozhatunk, hogy az ország feltartóztathatatlanul rohant a Don-ka­nyari pusztulásba, majd a Szálasi-puccsal járó katasztrófába. A Starzsinszkyk, Papp Viktorok, Németh Lászlók döntöttek a városok, az ország sorsáról minden erővel megakadályozva a József Attila által megfogalmazott nemzeti kívánsá­got, hogy az erőszak bűvöletében élő törvényhozók helyett a „dolgozó nép okos gyülekezetében" kell meghányni-vetni száz bajunk. JEGYZETEK 1 Magyarország története; Bp. 1964. II. k. 392. old. 2 Űj Magyar Lexikon Bp. 1962. Stavisky címszó. 3 Móricz Zs. : Regények III. k. Szépirod. kiad. Bp. 822. old. 4 Pest megyei Levéltár (a továbbiakban PmL), IV. 401—a; Főispáni bizalmas ira­tok, 1930. 5 Sin E. : Az 1918—19-es forradalmak Szentendrén. Ferenczy Múzeum Adattár (a to­vábbiakban FM) 1244—77. számú tétel. 6 Népszava, 1922. július 7-i szám. 7 Budapesti Hírlap, 1925. május 26-i szám. 8 1930-as népszámlálási adatok; részletes szentendrei adatok. Sin E. : Szentendre 30 éve; 1975. 12—14. old. 9 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye általános ismertetője és címtára; Bp. 1931. 89. old. 10 PmL IV. 408. a. Alispáni bizalmas iratok; 71/1929. 11 Uo. 75/1929. 12 FM 74.640.1. sz. dokumentuma. 190

Next

/
Oldalképek
Tartalom