Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)
G. Sin Edit: Az 1934–35-ös szentendrei polgármesterválság
Németh László és pártja visszanyerte vezető szerepét a városban. Dezsőfi megválasztásával kapcsolatban ezt olvashatjuk a Nemzeti Űjság 1937. április 18-i számában: „A szentendrei tanácsnok-választást úgyszólván eldöntötte az az állásfoglalás, hogy Németh László pápai kamarás plébános elnökkel az élen a Független Polgári Párt, a városi közgyűlés legnagyobb pártja Dezsőfit támogatja." (Németh László a továbbiakban is aktív részt vállalt a városvezetés kulisszák mögötti irányításában egészen a felszabadulásig. 1956-ban, az ellenforradalomban ismét a szélsőjobboldal mellett vállalt szerepet. 1959-ben halt meg. 44 ) Pethő János a fasizmus térhódításával egyre nagyobb szerepet játszó Endre László alispán támogatását élvezve zavartalanul polgármesterkedett Szentendrén. Ekkor erősödött meg a városban az a fasiszta klikk, amelyet Péchy, Miskovits, Waczek irányított, és amelynek maga Szálasi is tagja volt. Az 1938. április 2-ra kitűzött újpesti polgármester-választásra Endre László alispán Pethőt jelöltette első helyen, törvénytelen módon mellőzve az újpestiek népszerű jelöltjeit, sőt még Preszly Elemér főispán vejét is. A jogtalan eljárás miatt méltán háborgó szavazók a szociáldemokraták kezdeményezésére az ellenjelölt Pohl Sándorra szavaztak. Pohl Sándort éppenúgy nem ismerték az újpestiek, mint Petőht. Csupán az szólt mellette, hogy nem őt támogatta Endre László. Hogy mennyire törvénytelen volt ez a választás, a szavazatok aránya is igazolja: Pohl 33, Pethő 24 szavazatot kapott, és 67 szavazat, azaz a szavazatoknak több mint a fele érvénytelen volt/ 15 Pethő tehát szentendrei polgármester maradt 1941-ig, mikor magas pártfogói jóvoltából a Bácskába került polgármesternek Bácska megszállása után. A szentendrei polgármesterbotrányok és a vele párhuzamosan bemutatott közigazgatási, választási és egyéb visszaélések, korrupciók szemléletesen igazolják, hogy a Horthy-Magyarország uralkodó osztálya erkölcsileg és politikailag egyaránt alkalmatlanná vált az ország vezetésére. Ilyen vezető osztály mellett alig csodálkozhatunk, hogy az ország feltartóztathatatlanul rohant a Don-kanyari pusztulásba, majd a Szálasi-puccsal járó katasztrófába. A Starzsinszkyk, Papp Viktorok, Németh Lászlók döntöttek a városok, az ország sorsáról minden erővel megakadályozva a József Attila által megfogalmazott nemzeti kívánságot, hogy az erőszak bűvöletében élő törvényhozók helyett a „dolgozó nép okos gyülekezetében" kell meghányni-vetni száz bajunk. JEGYZETEK 1 Magyarország története; Bp. 1964. II. k. 392. old. 2 Űj Magyar Lexikon Bp. 1962. Stavisky címszó. 3 Móricz Zs. : Regények III. k. Szépirod. kiad. Bp. 822. old. 4 Pest megyei Levéltár (a továbbiakban PmL), IV. 401—a; Főispáni bizalmas iratok, 1930. 5 Sin E. : Az 1918—19-es forradalmak Szentendrén. Ferenczy Múzeum Adattár (a továbbiakban FM) 1244—77. számú tétel. 6 Népszava, 1922. július 7-i szám. 7 Budapesti Hírlap, 1925. május 26-i szám. 8 1930-as népszámlálási adatok; részletes szentendrei adatok. Sin E. : Szentendre 30 éve; 1975. 12—14. old. 9 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye általános ismertetője és címtára; Bp. 1931. 89. old. 10 PmL IV. 408. a. Alispáni bizalmas iratok; 71/1929. 11 Uo. 75/1929. 12 FM 74.640.1. sz. dokumentuma. 190
