Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

G. Sin Edit: Az 1934–35-ös szentendrei polgármesterválság

védekezési módját, mellyel a saját gazságai leplezésére Micskó Lajosra tereli a figyelmet, s látszatindokok alapján elítélteti. Papp Viktor magabiztos fellépése — igazsága tudatán túl — azbn alapult, hogy időközben Németh László plébános, a Független Polgári Párt vezetője családi okok, különféle intrikák miatt szakított korábbi elvbarátjával, Star­zsinszkyval, és Starzsinszky legesélyesebb ellenfele, Papp Viktor mellé állt. 21 Ez a tény egyébként szemléletesen jellemzi a korabeli városvezetőségen be­lüli politikai csoportosulások és átcsoportosulások mozgatórugóit is. Maga a leg­tekintélyesebb városi párt, a Független Polgári Párt a rendelkezésünkre álló források alapján eléggé meghatározhatatlan elvi alapon működött: valahol a kormányon levő Nemzeti Egységpárt és a liberális ellenzéki pártok elvi plat­formja között állt. A kis lélekszámú Szentendrén a párt erejét egyébként is erőteljesebben meghatározták a személyi kapcsolatok, mint az elvi alapok. (A párt vezére, Németh László az 1934-es törvényhatósági választáson a Nemzeti Egy­ségpárt jelöltjeként győzött!) ' A Starzsinszky visszaéléseit tárgyaló említett, 1934. január 21-i újságcikk mellett — mintegy kitekintésként érdemes utalni rájuk — olyan írásokat talál­hatunk, melyek a háborút viselt állástalan diplomásókról, a lelkeken ülő trianoni gyászról, a bálozási kedv hanyatlásáról, a bicsérdisták végtelen lemondásáról szólnak. A szentendrei polgármester ügye nem volt egyedülálló. A Pilishegyvidéki Hírek március 4-i számában a fővárosi magas rangú hivatalnokok visszaélései­ről, álláshalmozásairól is olvashatunk. ,,Ebből a könnyelműen elpazarolt sok pénzből milyen sok fiatal álláskeresőt lehetne tűrhető megélhetéshez juttatni. Valóban itt az ideje, hogy a fővárosnál a tisztító munka megkezdődjék." Ugyanitt jelent meg cikk a gazdasági érdekszövetségek ellen: „Lehetetlen állapot, hogy a szégyenletesen szegény fizetésért dolgozó kisemberek keserve­sen megkeresett garasait érdekcsoportok vágják zsebre." A városi képviselő-testület ülésein a polgármester körüli, egyre nyilván­valóbbá váló botrányról szó sincs. Az 1934. február 8-i ülésen például a mindig elmaradhatatlan nemzeti ima elhangzása után a testület egyetlen megjegyzés nélkül, egyhangúlag tudomásul veszi a polgármester 1933. évi jelentését. A vá­ros szinte katasztrofális gazdasági helyzetéről azonban több ízben szó esik. Németh László plébános például így nyilatkozik a városi szegényházról: „Az ápoltak ruházata és ágytakarója olyan szégyenletes állapotban van, hogy azo­kat múlhatatlanul pótolni kell." A jegyzőkönyv szerint sem tenyészállatok vá­sárlására, sem az utak javítására nincs költségvetési fedezet. Fedezet híján nem tudják támogatni az országos kisipari és kereskedelmi hitelakciót sem. Ezzel az üggyel kapcsolatban az egyébként oly harcias Papp Viktor csak annyit mon­dott, hogy „ . .. ezen a kérdésen nem lehet egyszerűen átsiklani, hanem múlha­tatlanul meg kell a közvéleményt nyugtatni, hogy a képviselőtestület készsége­sen nyújtana segítséget a helyi kisiparosoknak és kiskereskedőknek, de mert ehhez szükséges fedezet a számvevőség jelentése szerint nincsen, a legnagyobb sajnálatára nem áll módjában. Bizonyítja ezt többek között ama tény is, hogy a város tisztviselői és egyéb alkalmazottai illetményeit is csak egy havi kése­delemmel tudja kifizetni." A képviselő-testület 1934. április 28-i ülésén közölték, hogy „ ... a megyei kiküldöttek egy hétig vizsgálták a helyszínen a város zárszámadásait, zárszám­adási okmányait. A vizsgálat eredménye szerint a város gazdasági helyzete az 1933. évben az előző évvel szemben kedvezőbb eredményt mutat." Papp Viktor 180

Next

/
Oldalképek
Tartalom