Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

G. Sin Edit: Az 1934–35-ös szentendrei polgármesterválság

1932. május 2-án számolt el Starzsinszky polgármester a főispánnak. Eszerint a következő természetbeni adományokat osztották ki a rászorulók közt: 42 pár cipőt, 102 ruhát, 30 pár bakancsot, 25 m szövetet, 31 darab fehérneműt, 20,5 kg almát, 12,5 kg diót, 50 kg babot, 388 kg lisztet, 14 kg cukrot, 42,75 kg zsírt, 100 500 kg fát, 10 501,5 kg szenet, 57,5 kg húst. Az ínségmunkák során 16 297,85 pengőt, 25 000 kg gabonát, 688 kg lisztet, 19 800 kg szenet használtak fel, az építkezésekre 2277,76 pengőt és 4364 kg lisztet fordítottak a városban.^ Ezekkel a többnyire megalázó nagylelkűsködéssel kiosztott adományokkal nem sikerült lényegesen változtatni a szentendrei munkanélküli proletárok sorsán. Az igazi, gyökeres változást sürgető mozgalomba a városvezetőség nagy megrökönyödésére Szentendre proletárjai is bekapcsolódtak az 1930-as években. A volt 1919-es kommunista vezetők ekkorra már hazakerültek a börtönből. Itt élt Kiss Mátyás, dr. Horváth Ákos, Wolf József és a többiek, ök azonban az állandó szigorú rendőri felügyelet miatt nem vállalkozhattak komolyabb akcióra. Helyettük mások vállalták a helyi baloldali szervezkedés irányítását. Heller Antal rendőrtanácsos a következőket jelentette a budapesti főkapitány-helyettesnek 1933. május 6-án: „Tisztelettel értesítem, hogy hatóságom területén kommunista szervezkedést lepleztem le. A nyomozás során előzetes letartóztatásba került Lukács Jenő 44 éves kőművessegéd, pomázi lakos, Lukács József 29 éves földműves, Szabó József 38 éves gyümölcskereskedő, Varga András 49 éves földműves, Tóth Pál 35 éves földműves és Tóth József 33 éves földműves, szentendrei lakosok, akiket a mai napon a budapesti kir. ügyészségnek átadtam. Nevezettek házról házra járva kommunista párttagokat gyűjtöttek és kommunista propaganda iratokat és lázító röpcédulákat terjesztettek. A nyomozás során bizalmi emberre volt szükségem, akit jutalmazni óhajtanék s ezért tisztelettel kérem Méltóságodat, hogy ezen célra 20 pengőt kiutalni méltóztassék. Egyben tisztelettel kérem Méltóságodat, hogy hatóságom részére negyedévenként 120 pengő bizalmi átalányt kiutalni méltóztassék."

16 Ez a Lukács fivérek által vezetett szervezkedés volt a Horthy-korszak legjelentősebb szentendrei munkásmozgalmi eseménye.

17 Igen jellemző, hogy Heller Antal ezzel kapcsolatos jelentésének második része szemérmetlenül az ilyenkor kijáró júdáspénzt kéri. Két nap múlva, május 8-án a Magyar K. Állami Rendőrség politikai rendészeti osztálya továbbította a Lukács-ügy aktáját a belügyminiszterhez. Ez az a bizalmas alispáni, főispáni iratokból, élő visszaemlékezésekből, statisztikai adatokból felvázolható társadalmi, gazdasági háttér, amelyben a korszak nagy sajtóvisszhangot kiváltó polgármesterbotrányai gyökereztek. A felszín mélyén húzódó, megoldhatatlannak látszó igazi ellentmondások helyett a felszínen kavargó, látványos, de a lényeget alig érintő kis viharok kerültek a nagy nyilvánosság elé. A „Panem et circenses!" évezredek óta bevált módszerének csak egyik oldalát tudta nyújtani a szentendrei városvezetőség a plebs számára: ha elegendő kenyérrel nem is, de ingyenkomédiával megpróbálta elterelni a lényegről az egyszerű városi polgárok figyelmét. Starzsinszky polgármester nevét 1931 augusztusában, szeptemberében kapta szárnyra első ízben az országos sajtó Sipőcz Jenő budapesti polgármester házasságkötésével kapcsolatban. Sipőcz Jenő a keresztény községi párt támogatásával ült hosszú ideje a főváros polgármesteri székében. 1931. július 26-án feleségül vette egy volt helyettes államtitkár zsidó származású özvegyét. Sipőcz — joggal félve pártja bosszújától — teljesen titokban akarta megkötni a házassá174