Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Alföldi Vilma: Vác munkásmozgalma II. (A Tanácsköztársaság)

A „Kik védik meg a hazát" с tanulmányban a következőket olvashatjuk. „ ... mert a katonaruhába bújtatott nép, amikor a szeme a forradalomban megnyílt, egyszerre tisztán kezdett látni. Először is rájött arra, hogy a vele szembenállított olasz, szerb, francia, angol katona neki nem ellensége, hanem munkástestvére, őt ezek a katonák sohase bántották, hanem ők is csak olyan tehetetlen eszközei a hazájukbeli hazafias hódító polgárságnak, mint a magyar katona. És arra is rájött, hogyha az igazi ellenségeit akarja látni, azokat nem a karszt-sziklái között Wolhinia mocsaraiban, Albánia maláriás klímája alatt kell keresni, hanem idehaza a Kárpátok-ővezte szép Magyarországon. És hazajött, hogy leszámoljon az évszázados igazi ellenségeivel.. ,"

66 Júliusban „Váci Szocialista Tanulók" címmel ifj. Dercsényi Dezső szerkesztésében újabb sorozat indult, mint a sorozat címe is mutatja, elsősorban az ifjúság nevelésénél használták fel. Cikkei felvilágosító jellegűek, agitatívak, „A kommunizmus" с cikkben a Tanácsköztársaság fegyveres védelmére szólít fel. Hasonló célokat szolgál a Gyürki Gyula szerkesztésében megjelenő „Ifjú forradalom" с sorozat is.

67 Ez a sorozat elsősorban az ifjúmunkásokhoz szólt. A városban a legfőbb agitációs munkát a Váci Vörös Üjság végezte. A lap hetenként kétszer, vasárnap és szerdán jelent meg. „A Magyarországi Szocialista Párt Váci Csoportjának" hivatalos lapjaként. A lap rendszeresen tartalmazta az országos és városi rendeleteket, felhívásokat, fontos szerepet tulajdonított azonban az ideológiai munkának is. Elméleti cikkeinek sorából kiemelkedik Csikós József iskolaigazgató „Proletár társadalmi tagozódás" с cikksorozata. A sorozat anyagát korábban a tanítók szakszervezeteinek ülésein adta elő. Cikkeiben a materialista történetszemlélet alapján elemzi a társadalom fejlődését.

68 Kovács Dezső: „A szabad szerelem" с cikkében a szocializmusra szórt erkölcsi rágalmakat igyekszik megsemmisíteni.

69 A felvilágosítás igényével íródtak Strókay Kálmán: „Mi a csoda",

70 Kovács Dezső: „A tudás a dolgozók hatalmában",

71 Molnár Géza: „A zene és a munka" с cikkek. A propaganda- és az agitációs munka felszabadító hatása a békés körülmények között ünnepelt első szabad május 1-én is megmutatkozott. A váci munkásság is óriási lelkesedéssel ünnepelte az első szabad május 1-ét. Az ünnepségen több mint 10 ezer ember vett részt. A gyárak, üzemek dolgozói reggel 8 órakor gyülekeztek a Vásártér és a Széchenyi u. vonalán. Az óriási menet a Főúton a Liget felé haladt. A tömeg élén a „Vörös Lovas" ment; utána kalapácsos emberek következtek, hirdetve a munkásság erejét. Őket követték a szakszervezetek dolgozói szakmánként, s végül az iskolák. A felvonulók kezükben zászlót, virágot, transzparenseket vittek. A Gombáspatak hídjánál díszkapu várta az ünneplők seregét. Kovacsik Mihály beszédével kezdődött el az ünnepség, majd Klein Károly és Petrasovits József követte őt a szónoki emelvényen. A szónokok méltatták a proletárdiktatúra jelentőségét s kérték a gyűlés résztvevőit, hogyha kell, fegyverrel is védjék meg a proletárdiktatúrát. A nagygyűlés után színes karnevál kezdődött. A város két mozija ingyenelőadást tartott. A Kúria nagytermében pedig proletárkabarét nézhettek az érdeklődők. A Konstantin téren s a Lövőházban pedig reggelig tartó bált rendeztek.

72 A Magyar Tanácsköztársaság győzelme megdöbbentette a párizsi békekonferencia résztvevőit. Miután nyilvánvalóvá vált a forradalom proletár jellege, a nagyhatalmak egyöntetűen a proletárállam bármi áron való megdöntése mellett foglaltak állást. Az antant, de elsősorban a franciák biztatására a román 113