Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Alföldi Vilma: Vác munkásmozgalma II. (A Tanácsköztársaság)

Kötelezték a kereskedőket s a vendéglőtulajdonosokat, hogy élelmiszerkészleteikről naprakész leltárt készítsenek. Ezeknek a szigorú intézkedéseknek a betartásánál jó szolgálatot tett a házbizalmi-rendszer. A .bizalmiak, ismerve a körzetükbe tartozókat, közvetlenül tudták megítélni a helyzetet. Segítségükkel derítették fel a sok spekulációt, árurejtegetést. A direktórium külön felhívta a város lakosságát, hogy a közellátás javítása érdekében ne tűrje a szabálytalanságokat, s ezt azonnal jelentse. Erre több esetben sor is került. PL: Pápa Hermann földbirtokost élelmiszer és közszükségleti cikkek elrejtése miatt 20 000 korona pénzbírságra ítélte a Forradalmi Törvényszék.

40 Az élelmiszerhiány mellett óriási problémává vált a tüzelőellátás is. A faügyi megbízott óriási nehézségek árán tudott csak fát szerezni. A házbizalmiakkal ellenőriztették a háztartások fakészletét, s a rászorulóknak háztartásonként 10 q fát osztottak ki. A lakosság a 4 éves, szenvedésekkel teli háború után ebben a nehéz helyzetben is fegyelmezetten viselkedett.

41 A Tanácsköztársaság rövid 133 napja alatt igyekezett valóra váltani mindazokat a követeléseket, amikért a szocialista munkásmozgalom évtizedeken át küzdött. A Forradalmi Kormányzótanács március 29-én kiadott rendeletében a korábbinál jóval szélesebb körben kiterjesztette a társadalombiztosítást, s fölemelte a szolgáltatások színvonalát. Központi intézkedéssel támogatták a terhes nőket és a kisgyermekes anyákat. Eltörölték a női munka külön bérezését. Érvényesítették az egyenlő munkáért egyenlő bér alapelvét. Megtiltották a gyermekmunkát. Április 17-én jelent meg a munkaidőt és a munkabéreket szabályozó rendelet. A rendelet értelmében bevezették a 8 órás munkaidőt, emelték a béreket és a természetbeni juttatásokat.

42 A váci Direktórium a központi intézkedések maradéktalan megvalósítására törekedett. Kötelezte a munkáltatókat, hogy kivétel nélkül az összes alkalmazottakat jelentsék be a kerületi Munkásbiztosító Pénztárnál. Júliusban a váci Direktórium határozatot hozott, hogy az összes gyárban ellenőrizni kell az egészségvédelmi berendezéseket, s korszerű mosdókat és zuhanyozókat kell felszerelni.

43 A Tanácsköztársaság tragikus egészségügyi viszonyokat talált Vácon. A fő gondot itt is, mint országszerte, a magyar proletárbetegségként ismert tbc és a szilikózis okozta. Az évi halálozási statisztikák azt bizonyítják, hogy az egy évben meghaltak 50—60%-a 30 éven aluli, s ezeknek 90%-a tbc-ben és szilikózisban halt meg. A helyzet legsúlyosabb a kötő-szövőgyár munkásai között volt. A gyár poros levegője erőteljesen hozzájárult a rosszul táplált, agyonhajszolt munkások egészségének megromlásához. A rendeletileg is előírt szellőzőberendezéseket sem szerelték fel, s így a szilikózis tömegesen szedhette áldozatait. A még súlyosabb tbc gyakran egész családokat pusztított ki. A városi Direktórium, ismerve ezt a szomorú helyzetet, Klein Károly javaslatára határozatot hozott egy 30—35 ágyas tüdőbeteg-kórház felépítésére. Vácot a jó és tiszta levegője alkalmassá tette volna a szanatórium építésére.

44 Sajnos az ismert kül- és belpolitikai nehézségek és az idő rövidsége miatt a tüdőszanatórium építése is csak terv maradt. A direktórium döntése alapján július végén egy orvosokból álló egészségügyi bizottságot hoztak létre. A bizottság feladatául a város egészségügyének szocialista alapokon való megszervezését tűzték ki, sajnos a tényleges tevékenységre már nem jutott idő. Mathisz Mihály népjóléti biztos külön segélyt utaltatott ki azoknak az öz109