Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)
Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca
a fejedelemhez tartottak. Megölték a fejedelem lengyel orvosát is, a csekély számú kíséretet lekaszabolták vagy foglyul ejtették. A fejedelem emiatt a kecskeméti bírákra nagyon megharagudott, hogy a követek mellé megfelelő kíséretet nem adtak. Vay Ádámmal íratott levélben figyelmeztette őket, hogy az életükkel fizetnek hasonló gondatlanság miatt. Ha a fejedelemhez idegen államok követei jönnének Kecskeméten át, a bírák olyan számú kíséretet állítsanak melléjük, hogy bajuk ne eshessen. 174 Az Ágasegyházánál levágott magyar és német katonák holttestét szekereken Kecskemétre kellett szállítani és eltemettetni. 175 A fejedelem lengyel orvosa is a kecskeméti temetőbe került. Az esemény után a kuruc parancsnokok is komolyra vették a rácok fenyegetéseit. Szűcs János ezredes csapata készenlétben várta őket Kecskemétnél. Május 24-én ezeket írja Kőrösre és Ceglédre, mikor azok hadi népét maga mellé rendelte: „a Felséges Franczia Király követei kíséretéből is vissza kellett fordulnom, kihez képest Kglmes Urunk eö Nga kglmes parancsolattya szerént Kglmeteknek keményen parancsolom, hogy a Körösi Uraimék száz kocsit hajdúkkal jó fegyveresen, Ceglédi Uraimék pedig ötven szekeret hasonlóképen jó fegyveres hajdúkkal a megírt napon állítsanak". A hajdúk küldéséről szóló parancsot a bíráknak komolyan kellett venni, mert a fenyegetés, mely a rendelkezést befejezte, könnyen valósággá válhatott. Szűcs János ezredes levele így végződött: „...ha vakmerőségek, vagy nem akartatok és restségtek miatt valami kár következik életekkel játszanak". 176 A rácok felől rossz hírek jöttek Pest irányából is, ezért az alispán nagyobb számú fegyveressel ment ellenük. 177 A körösiek sem vették tréfára a dolgot, mert május 28-án a kecskemétiek által írt és világosan nem érthető levél tartalmát megmagyarázták azzal az indokkal, hogy a veszedelmes időben egyet kell a két város vezetésének érteni. 178 Valószínű, hogy Szűcs János parancsának nem tettek a városok eleget. Lehet, hogy Kecskemét homályos tartalmú levele a körösiekhez ezzel lehet kapcsolatos. Bizonyosan féltek a rácok Pest felől jövő támadásától. Szűcs ezredes május 30-án erélyes hangnemben sürgette Kőrösről a 100 szekeret a 130 puskás, fegyveres emberrel; Ceglédről a 60 szekeret a 100 jól felfegyverzett puskással, kiknek már 30-án Kecskeméten kellett lenni. 179 A Dunától a Tiszáig fegyveres őrségek sorakoztak. Orgoványon, Ágasegyházán, Kecskemét közelében a szegedi és monostori utaknál figyelő őrsök álltak. Az őrködök a figyelés közben az anyagi dolgokról sem feledkeztek meg. A kecskeméti, a körösi és ceglédi „vitézlő rend" 1704. június 5-én Vay Ádám udvari kapitányhoz beadvánnyal fordult, mondván: „éjjeli és nappali nyughatatlansággal, életünk, fejünk kockáztatásával szolgálunk szegény Hazánknak..." és kérik, hogy a terheiket könynyítse a fejedelem. 180 A félelmetes időre való tekintettel Kecskemét június 8-án ismét a város árkait tisztíttatta és erősíttette. Ez az esemény megfelelő időben történt, mert két hét múlva a szegedi rácok az előőrsállásokat kikerülve egészen a városig feljöttek, és a Nyomásról a marhát elhajtották anélkül, hogy az őrségek őket észrevették volna. Az esemény megtörténtét a kecskeméti bíró közölte a nagykőrösiekkel, és azokat óvatosságra inti. írja azt is, hogy Halasról érkezett hír szerint a városok ellen 8000 rác készül támadásra Szeged felől. 181 Nem minden vállalkozása sikerült a szegedi rácoknak, mert júniusban a portyázó kurucokkal összecsaptak és visszaverték őket. Ebben az összecsapásban Szabó István nevű kecskeméti ember is meghalt. 182 Kecskemét közelében is történt velük összecsapás, ez is több kecskeméti ember életébe került, köztük egy alhadnagy is elesett. 183 A fejedelem úgy határozott, hogy egyelőre nem vezet a Dunántúlra hadat, mert előbb a rácokkal kell leszámolni. A Duna—Tisza köze lakatlan pusztaságain a legnagyobb vigyázat mellett is átszivárognak a rác portyázó alakulatok bántatlanul, és állandóan veszélyeztetik a lakott helyeket. Még a Kecskemét, Solt, a Jászságba vezető és Szolnok irányába menő utak biztonságát is veszélyeztetik. Ezért előkészületet tett a bácskai hadjáratra és Szeged várának elfoglalására. A solti táborból írt Esterházy Antal tábornoknak, hogy ezredeivel csatlakozzon seregéhez. 18,1 Szűcs János ezredest Kiskőröspusztára rendelte azzal az utasítással, hogy a városokból minél több kocsival érkezzék oda. A kocsikon a gyalogságot kellett szállítani. Szolnok várából ágyúkat rendelt a kiskőrösi táborba. A szolnoki várkapitány, Ónodi Csiszár István 1704. június 22-én írt a nagykőrösieknek, hogy Szolnokra 30 pár ökröt és öt szekeret küldjenek; az ökrök ágyúkat vontatnak a fejedelem táborába, a szekerek kasokat is vigyenek, mert lőport és golyóbisokat szállítanak az ágyúkhoz. 185 94
