Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

szálakat szállíttassa velük Soltra, a szekerek haladék nélkül jöjjenek vissza, mert a sót is szállíttatnia kell.

151 A több száz méter hosszú hídhoz igen sok faanyagra volt szükség, viszont a vontatott anyagszállítás miatt a készítése nagyon elhúzódott, végül is a csapatok átkelése is elmaradt. A hónap elején még az 1000 lovas a Dunánál szolgálta a szabadság ügyét. A szekerek egy része Szűcs János ezredes parancsnoklata alatt a pusztákon hordozta a városok gyalogságát, hogy a rácok támadásaitól oltalmazzák városukat. A gyalogmunkások, fejszések az ácsokkal a hídépítésnél dolgoztak. Emberek szekerekkel tartózkodtak a táborokban, a katonaság számára füvet kaszáltak, azt felgyűjtve hordták a katonaság lovainak. A városbeliek üstöket vittek a táborba, hogy főzni tudjanak a katonáknak. Az ordasi táborba asszonyok mentek sütőteknőkkel, szitákkal a katonák kenyerét megsütni. Míg a távolabbi megyék élelemilletménye be nem érkezett, a három város és Pest megye községei viselték a katonatartás minden terhét. A városok megbolydult méhkasra emlékeztettek. A tanácsok mindig sürgettek valamit. A kisbírák és a tizedesek nem győzték a tennivalókat. Néhány nap alatt 40 000 kenyeret kellett kisütni és a táborok valamelyikébe szállítani. Későbben már 12 000 kenyeret sütöttek havonként. Gömör, Kishont és Borsod megyéből érkezett a három városba először hordókban a liszt, melyből az itteni asszonyok dagasztottak kenyeret. A táborok számára szükséges sót is Szolnokról kellett hordani és a rendeltetési helyére vinni.

152 Pest megyét a főhadbiztos havonként 1000 kassai köböl liszt és 350 vágóállat, 250 köböl abrak szolgáltatására kötelezte. Ebből Kecskemétre 269 köböl liszt, 95 vágóállat, 69 köböl abrak; Kőrösre 110 köböl liszt, 39 vágóállat és 28 köböl abrak; Ceglédre 45 köböl liszt, 16 vágóállat és 12 köböl abrak esett. A kivetett élelemmennyiség nagyon lassan gyűlhetett össze, mert Darvas főhadbiztos május 4-én kelt levelében a három várost zászlós had kiküldésével fenyegeti meg, mely katonai végrehajtást jelentett volna.

153 Hogy mekkora lehetett az állatállomány természetes szaporulata, azt számadatok hiányában megállapítani nem tudjuk. Ki sem számítható. A császáriaknak, a kuruc katonaságnak kiadott vágóállat az állományt megapasztotta, de a rácok rablásai is erősen csökkentették a marhaállományt. Nem csoda, hogy akadozott pillanatnyilag a kiszolgáltatásuk. A rosszul telelt (lesoványodott) marha még nem régen került a legelőre, így nem hihető, hogy kövér falatokat jelentett a fogyasztóiknak. Az igavonó jószág is pusztult, fogyott a nagy hajtásokban. Pótlásuk a természetes szaporodáson túl a kereskedelem útján történt. A városokban sok kupecparaszt és tőzsér lakott, akik megvették a marhát, ahol tudták, és most nem nyugatra hajtották, hanem haza, és" akinek pénze volt, vehetett belőlük. A hadimunkára menőket is itthon látták el élelemmel, és ha fogytán volt, hazulról pótolták. Ha az ember végigjárja azokat az ároknyomokat és széles, mély árkokat, melyek Ordas, Dunapataj, Solt körül láthatók, és azt a mély árkot, mely a Szelidi-tótól indul ki, egész Géderlakig lehúzódik, és Zádornál éri el a Dunát, akkor elcsodálkozik, hogy milyen óriási földmunkát végeztek a három város és a Pest megyei falvak hadimunkásai. 1704. május 4-én Darvas Ferenc az ordasi sáncok ásásához 1000 embert rendelt ki, melyből 400 a Kecskemétre telepített Duna melléki népből került ki.

154 A solti sáncásáshoz Pest megyéből 800 embernek kellett menni, közülük 120 kecskeméti, 60 nagykőrösi, 30 ceglédi volt.

155 Kecskemét vállalta a fejedelem konyhájának az ellátását. Gyulai János udvarmester közölte, hogy hetenként miféle ennivalóból mennyit szállítsanak a fejedelem tartózkodási helyére (Ordas, Solt). A hadsereg ruházatának pótlására is gondolt a fejedelem a Duna mellett is. Vay Ádám ez ügyben Ordasról május 12-én írt Kecskemétre. Panaszként említi, hogy a mesteremberek a táborra nem visznek sem lábbeli, sem öltözeti kellékeket eladás céljából. Megparancsolja, hogy a városban dolgozó szabók dolmányokat, nadrágokat, csizmadiák csizmákat vigyenek, mert ott a katonák semmit nem vehetnek.

160 A városokat a rácok állandóan megújuló támadó szándékáról érkező hírek nagyon nyugtalanították. A kecskemétiek féltek legjobban. A város körüli sáncokat megújították.

161 Kőrös és Cegléd sem várta tétlenül a fenyegető veszedelmet. Még egyelőre csak hírek jöttek, komolyabb esemény nem követte őket. Pest megye tisztikara Pesten rekedt. Mint ténykedéséből ismeretes, hogy a labanc érdekeket szolgálta. Szükségessé vált a kuruc Pest megye megszervezése. Előzőleg Darvas Ferenc április 30-án, a fejedelem parancsára a megye nemeseit meghívta a táborba. A három város és a környék nemesei meg is jelentek és felkérte őket, hogy a megye tisztségviselői személyére tegyenek javaslatot. A főhadbiztos május 5-ére 92