Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)
Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca
helyett alkuba szálltak a fejedelemmel, így történhetett, hogy belement a seregszervező abba, 1000 lovast állítsanak ki, tehát nem kell minden saját kenyéren élőnek lóra ülni. A megosztás úgy alakult, hogy Kecskemét 600 lovast, Nagykőrös 250-et, Cegléd 150-et szerel föl. 116 A szemlét már az újonnan kinevezett Duna—Tisza közi parancsnok, Andrassy István tartotta meg Kecskeméten. Nagy a valószínűsége, hogy nem volt a látottakkal megelégedve, mert Nagykőrösön február 14-én a fejedelem parancsára ismét a fejenkénti fegyverfogást rendelte el. A városokkal baj lehetett, mert Jánosi János Jászberényből újból felkelési parancsot küldött. Mint az Jánosi megjegyzéseiből kitűnik, a 600 lovasból még 500-at sem állított ki Kecskemét. 117 Tovább kellett a tanácsokat ösztökélni, mert a másik két városban sem mehetett jobban. Bizonyosan voltak emberek, akik mentek volna Rákóczi seregébe,.de nem volt lovuk. Akinek volt, az viszont mindent elkövetett, hogy ne kelljen menni. Olyan megoldások is történhettek, hogy aki menni akart, annak az adott felszerelést és lovat, aki nem akart menni. A helyi nemességből még a tisztek sem kerültek ki, mert a csapatok maguk választották a tisztjeiket maguk közül. Bíró István, Csorba Mihály Kecskemétről, Kállai Miklós Nagykőrösről, Vágó András Ceglédről mint közrendű emberek viselték a hadnagyi tisztet. 118 A hónap vége felé Andrassy István tábornok a Kecskeméten szervezett haddal Pest alá vonult, hogy az onnan kiinduló támadást elháríthassa. Kecskeméten Deák Ferenc visszahagyott katonáit, akik a Bedy-sáncban őrködtek, megriasztották a rácokról hallott hírekkel. Azt írták február 28-án, hogy a rácok Péterváradnál gyülekeznek, Baja alatt, Monostornál hajókat vontak össze. A rácság támadásra készül. Ök a sáncban kevesen vannak, így védekezni nagyobb erő ellen nem tudnak. Ha Kecskemétről segítséget nem kapnak, elhagyják a sáncot. Körösi Sámuel alkapitány és Szoboszlai János írták alá a levelet. 119 Kecskeméten Jánosi János maradt Andrassy István ezredének egy részével és a szegedi hajdúkkal. Tugár István, Kökényesi és Pap Mihály hadnagyok csapatai is a városban tartózkodtak. A fegyveres városbeli nép fölött is ő parancsnokolt. Andrassy tábornok Jánosinak utasításokat is adott, hogyan cselekedjék. Megparancsolta, hogy az ellenség mozdulatait figyeltesse, Verebélyi Pétert 600 lovassal a Duna felé küldte. Ezek a Solt melletti Tetétlenpusztán hányt sáncban foglaltak előőrsi állást. A kecskemétiekből alakult csapat tisztjei Verebélyi kapitányon kívül: Demeter János, Hegedűs János, Bíró István, Sárközi János, Böde Albert, Csorba Mihály hadnagyok voltak. 1 » A férfiak nagy része február második felében a fejedelmet már fegyverrel szolgálta. A kiküldött bizottság február 22-én megállapította, hogy 702 kecskeméti ember állt fegyverben. A másik két városban is azonos a helyzet a népességhez viszonyítva. 121 A városokra nemcsak a fejenkénti felkelés, hanem a hadélelmezés jelentett terhet. Nemcsak a fegyverben álló helybeliek, a bent szálláson levő katonaság, hanem Andrassy István Pest alatti táborának az élelmezése is gondot okozott, mert azt oda is kellett szekerezni. Kecskemét 44 szekeret, 20 vágóállatot, 1000 kenyeret, 20 mérő abrakot; Nagykőrös 22 szekeret, 11 vágóállatot, 500 kenyeret, 11 mérő abrakot; Cegléd 16 szekeret, 8 vágómarhát, 300 kenyeret és 8 mérő abrakot adott. A szekerek a gyalogság és az élelem szállítására kellettek. 122 A Miskolc melletti tábor élelmezésére vágómarhát a három városból kellett hajtani. Darvas Ferenc főhadbiztos Losoncon 1704. február 4-én írt rendelkezésével szorgalmazza a kirótt mennyiségű vágómarha felhajtását. Február 10-én már Eger alá parancsolják hajtatni. A főhadbiztos az urak részére „citromot, fügét, mazsolaszőlőt" is kért. Kecskemétről 100, Nagykőrösről 60, Ceglédről 40 marhát követelt. 123 Be se fejezték a kecskeméti és nagykőrösi szabók a szolnoki őrség ruháinak a varrását, máris újabb rendelés érkezett. Téli időben a katona nem lehetett ruhátlan. Sürgősen 466 köpönyeget, 150 dolmányt, 150 nadrágot kellett készíteni. A ruhaanyagot, cérnát, gombkötő kellékeket is a városok szerezték be. Kecskemét a szabócéhnek 100 tallért fizetett ki munkadíj címén. 124 Az itthonmaradottak az őrjáratokon, Andrassy István táborában levő hozzátartozók miatti aggodalommal, a kirótt élelem előteremtésén, a vágóállatok beszerzésén és azoknak a rendelt helyre való juttatásával voltak elfoglalva. A katonává lett férfiak a téli időben szűrjüket, gubájukat vagy a subájukat vitték magukkal, hogy védjék magukat az időjárás viszontagságaitól. A lovon járó vagy a gyalogos katona sem nélkülözhette ezeket. A mezei had ruhája is a sajátja volt. A portyára menők hazulról élelmezték magukat. Az itthon tartózkodó hadaknak is mozogni kellett, mert a rácok készülődéséről érkeztek hírek. Elég sok rémhír is terjengett, melyeket maguk a rácok is 37
