Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

Vágómarha Szekér fa Szekér széna Mérő Munkásabrak ember Kecskemét 45 35 46 150 36 Nagykőrös 23 25 30 75 18 Cegléd 15 16 25 50 12 83 76 101 175 76 Még a nemrégen visszatelepült és adómentességet élvező Kecskére is 2 vágómarhát, 6 szekér szénát, 12 mérő abrakot és 2 munkást vetettek ki. Akkor a kecskeméti járásban a következő lakott helyeket vették számba: Alsónémedi, Sári, Ócsa, Izsák, Kecskemét, Kőrös, Cegléd, Kecske, Tószeg, Abony, Jánoshida, Nagykáta, Szentmártonkáta, Tóalmás, Kóka, Szecső, Bicske, Ság, Pánd.

109 Kuruc részről is érkeztek rendelkezések a hadsereg ellátása érdekében. A fejedelem ruhát rendelt a tokaji táborából 1704. január 16-án Kecskemétről és Nagykőrösről a szolnoki várban őrködő katonaság részére. írja, hogy a szolnoki várban levő hadai számára háromszáz dolmányt, ugyanannyi nadrágot és fekete süveget készíttessenek. „Vévén hűségtek parancsolatunkat, mindazokat maga és a körösiek között készíttesse el hova hamaréb, és ott való Kapitány Nemes Vitézlő Csiszár István kezéhez adminisztrálja."

110 A két város szabócéhe már másodszor kapott jelentős munkát a fejedelemtől. Nem sokkal később még a palotások „veres" ruháit is ők varrták. Ezekben a napokban már jelentős kuruc seregrészek tartózkodtak a Duna—Tisza közén, a császáriak felé való minden lépés kockázattal járt. Károlyi Sándor kuruc generális még 1703 decemberében Deák Ferenc és Illosvai Imre ezredesek hadait Szolnok térségébe küldte. Feladatul kapták, hogy a három város és elsősorban Kecskemét védelmét szolgálják. Hódoltassák be a rácokat a fejedelem hűségére s ha ez nem sikerül, akkor büntessék meg őket a kicsapongásaik miatt. A Duna mellett a keleti parton Monasterli tábornok rác hadai állottak és Dunavecsén táboroztak. Innen indították ki kisebb-nagyobb portyázó csapataikat Izsák és Halas környékére. Innen indult ki az az öt zászlóalja rác is, melyet január 13-án Szabó Máté kurucai Pakonypusztán megvertek.

111 Deák Ferenc és Illosvai Imre, a kapott parancsnak megfelelően elindult seregével a Dunához. A csepeli ágon átkelve a szigetbe, Ráckevéról Savoyai herceg ménesét és gulyáját elhajtották. Pfeffenhoven budai parancsnok január 7-én írt levelében kérte Kecskemét bíráját és tanácsát, hogy a kurucok által elhajtott ménest szerezzék vissza, mert a herceg ezt „kedvesen" venné.

112 Alig hihető, hogy Kecskemét vissza tudta volna szerezni. Deák Ferenc és Illosvay Imre január 15—20. közötti időben Monasterli seregét véres csatában megverték. Magát Monasterlit századmagával elfogták és Miskolcra a fejedelemhez küldték. A győzelem után a bácskai rácokra támadtak és azok falvait tűzzel-vassal pusztították. Amikor január 21-én a kecskemétiek a kuruc had felől érdeklődtek Fülöpszállásán, ott Mányai István hadnagyot találták, ki elmondta, hogy a kuruc had Baja felé ment le, az ellenséget megverték és Szeged felé jönnek vissza, ök néhány száz marhával Kecskemét felé tartanak. Ezt Mányai hadnagy levélben is megírta a kecskemétieknek.

113 A fejedelem Deák Ferencet hadaival a Dunántúlra vezényelte. A Duna—Tisza közén Illosvai Imre maradt Jánosi Jánossal. Mindenrendű Pest megyei, saját kenyéren élő lakost a fejedelem parancsára lóra kellett ültetniük. A felültetési parancsot mint fejedelmi biztosok ki is adták Kecskeméten 1704. január 30-án.

114 Ez nem volt könnyű feladat. Thököly Imre fejedelemtől kezdve több alkalommal történt felhívás „felülésre" és fegyverfogásra. A nemesség egyetlen esetben nem mozdult ki a városokból. A köznép viszont a parasztvármegye kivételével nem fegyverviselő volt. A módos paraszt polgár is, ha tehette, maga helyett a cselédjét küldte. A január 30-i felhívást azonmagha vonogatása kívül, ki ki úgy készüljön és Hazánk szabadsága keresése mellett fegyvert kössön".

115 A három városban nagy mozgolódás lehetett, hogy a parancsnak ban nem lehetett elengedni a fül mellett. Minden időhúzás, „tétovázás, mentsék és eleget tegyenek. Kinek kell fegyvert fogni, azt is a tanácsok határozták meg. Illosvay más parancsot kapott időközben, mert a fejedelem Miskolcon kelt nyílt rendeletével a seregszervezést 1704. február 6-án magára Jánosi Jánosra ruházta. Jánosi karabélyos kapitány a községekhez rtí parancsában közölte a községekkel Jászberényből február 11-én, hogy a kiállított és „felültetett" csapatokat Kecskeméten kívánja megszemlélni. Űgy látszik, hogy a városok a fejenkénti fegyverfogás «6