Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

behozták. Rákóczinak a domahídi táborban szeptember 13-án kelt kiáltványát is őrzi Kecskemét város levéltára. Ez a kiáltvány Pest vármegye minden rendű és rangú lakosához szól, azokat fegyverbe szólítja a magyar nemzet szabadsága érdekében. Többek között ezeket mondja: „...minden privátumok abitiója nélkül vöttük most kezünkre ügyét Nemzetünknek a mikor a kiszabadulásnak oly bizonyos alkalmatosságát láttuk, hogy ha most nem, soha többé hazánk szabadulását nem remélhetni; kihez képest... Nemes Pest Pilis és Solt Uniált Vármegyéknek, minden rendű lakosait ezen Pátensünk által intyük, sőt hazafiságokra, Nemösi Szabadságoknak szeretetére kényszerítyük. Magyar igaz vérbül, Szabadságát szereti, Szabadulását óhajtya, harmad napok alatt, ezen Pátensünknek Publicáltatásátul Táborunkban magát bejelentse s mutassa."

58 Annak ellenére, hogy a fejedelem szigorú parancsot ad benne a kihirdetésre és továbbításra, alig hihető, hogy ki merték a városok tanácsai hirdetni. A futár az eredeti kiáltványt továbbvitte, mert Kecskeméten is a korabeli másolat található. Akkor még Szolnok, Csongrád, Szeged császári kézen volt, még semmit sem tehettek. A szegedi parancsnok Csongrádnál a tiszai átkelőhelyet erős csapattal őriztette, hogy ott a kurucok át ne jöhessenek. Ennek az őrségnek a parancsnoka Kecskemétre és Nagykőrösre 10 horvát huszárt küldött szeptember 18-án élelemért, mert abból nagyon kifogytak. Kenyér, vágómarha, abrak és széna kellett nekik.

59 Tizenegy alkalommal adtak Csongrádra élelmet, 900 kenyeret, 115 mérő abrakot, 33 szekér szénát, 8 vágóállatot.

60 Szeptember 20-án kelt szolgabírói rendelkezés szerint az odaérkező császári lovasság részére Kecskemétről 15 szekér szénát, 15 mérő abrakot; Kőrösről 10 szekér szénát, tíz mérő abrakot; Ceglédről 5 szekér szénát, 8 mérő abrakot; Abonyból 3 szekér szénát, 6 mérő abrakot kellett szállítani. Ebből Nagykőrös november 25-én 20 szekér szénát, 20 köböl árpát és hét akó bort juttatott föl Pestre. Még Pestre kellett vinni 73 szekér szénát, 85 mérő abrakot, 8 vágóállatot, 23 Va akó bort. Ez a szállítás már nem minden izgalom és kockázat nélkül történt, mert a terület kuruc ellenőrzés alatt állott.

61 A városok vezetői az említett helyekre szállítandó élelem összeszedésével voltak elfoglalva, már a soron következő személyeket is értesítették, hogy készüljenek fel a széna és egyéb élelem szállítására. A kocsikomisszáriusokat is kijelölték, amikor 1703. szeptember 21-én híre érkezett, hogy Szűcs János, Deák Ferenc, Borbély Balázs, Váradi János, Mocsi János hadaikkal átkeltek a Tiszán és Szolnokot ostromolják, és még azon a napon el is foglalták.

62 A fejedelem ónodi kapitánya, Mocsi János Szolnokra Kecskemétről 40 szekér szénát, 1000 kenyeret, 8 vágómarhát, 100 köböl abrakot rendelt minden késedelem nélkül. Egy nadrágot is kért fajongyi posztóból az íródeák számára, mert a rajta levő már igen megkopott.

63 A Pestre szánt élelemmel tehát Szolnokra kellett indulni mind a három városból. A fejedelem szeptember 18-i kiáltványa és Mocsi János élelemrendelése az első kuruc intézkedés, mely a három városba érkezett. Ez viszont nem jelenti, hogy a császáriak elhallgattak volna, mert 1704. év elejéig küldözték a követeléseiket. Szolnok elfoglalásával viszont lezáródott a több mint egy hónapja tartó szorongás, melyet a keleti országrészből érkező hírek okoztak. Ezután a városok háromfelé történő szolgáltatáson fáradoztak. Szolnokra, Szegedre és Budára is teljesíteni kellett a követeléseket, mert a Duna—Tisza közének sorsa még nem dőlt el. Egyik felet sem haragíthatták magukra, mert azok fegyverrel a kézben sokat árthattak nekik. Csongrádra, Szegedre, de már a Pestre menő szekerek is az éjszaka leple alatt indulhattak és hajnalra érhettek célhoz. Ezeknek az utaknak a sikeréhez a kurucok gyöngéit is ki kellett ismerni. A hatalom kérdésének eldőltére nem sok időt kellett várni, mert a császári hadvezetés értesült Szolnok elestéről, és Kyba ezredes rác hadait küldte Szolnok visszafoglalására. A kurucok tudomást szereztek a közeledésükről. Deák Ferenc csapataival eléjük ment, és Halasnál ütközött meg velük, hol maga Kyba ezredes is a csatatéren maradt. Halasról Deák Ferenc hadait Kecskemétre vezette vissza. Ez a győzelem kuruc részről is veszteséggel járt, mert 234 embert vesztettek el. Deák Ferenc Kecskemétre történt visszavonulása és itteni szállásolása a Szeged és Buda közötti út elvágását jelentette. A három város ezzel kuruc fennhatóság alá került. A császári részre való szolgáltatás egyre jobban megnehezült. Pestről és Budáról jöttek a rendeletek, melyek megrendeléseket, figyelmeztetéseket és fenyegetéseket is tartalmaztak. Pfeffenhoven tábornok budai parancsnok október 1-én érkezett levelében Kecskemét hírszolgálatát jó szolgálatnak nevezte, melynek a folytatására buzdítja a taná77