Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

könyvben szerepelnek bejegyzések, melyek elveszett ponyvák, Szolnokba veszett hordók, Érsekújvár alatt elveszett lovak árát számítják be adóba.

571 Ezek még a kuruc táborokban vesztek el, de bőven említenek olyanokat, melyeket a császári katonaság szedett el. Vásárhelyen Nagyrévi Pap Istvántól a pénzt vették el (elfoglalt pénz).

572 Ökröket vettek el a szekerek elől, melyeken élelmet vihettek Pestre, a labanc megye parancsára. Kovács Mihály, Andrási Márton, Császár István, Pető Mihály ökreit vették el és elárverezték Pesten.

573 A szegedi császári katonaság sem cselekedett jobban, Muzslai Mihálynak egy lovát és egy ökrét hajtották el. Ezeket a károkat adóba való betudással fizette meg a város közönsége több évi részletekben.

57/l Az ónodi országgyűlés által elrendelt adóztatás életbe lépte után gyakori, hogy mesteremberektől vásárolt munkákért nem készpénzben fizettek, hanem beszámították az adójukba. Csizmák, mundériumok, köpönyegek, bocskorok, süvegek készítőinek, a szappanfőző mestereknek, lakatosoknak fegyverek javításáért, kovácsoknak patkóért és patkószegekért 1708 és 1710 között az adókönyvekben a nevük után ez olvasható: „hajlik adójára", „betudva az adójába".

575 A szabadságharc a nemzet teljes erejét igénybe vette. A társadalom osztályai közül még a nemesség sem mentesült a teherviseléstől. A köznép teljes erejét latba vetette, még a személyes és fegyveres szolgálatot sem kivéve. Alig volt a három városban olyan család, amelyikből ketten-hárman ne szolgáltak volna a fejedelem seregében, vagy a városok védelmét szolgáló lovas- és gyalogosalakulatokban.

57fi A hét évig tartó háború alatt hadvezérek tűntek el, a helyükre az új nemzedék is belépett „Édes Hazánk szabadságáért". A cigányság sem maradt kívül, pedig ez a népelem szinte a társadalmon kívül élt. A fejedelem észrevette, hogy ők is jó szolgálatot tehetnek, ezért védelmébe vette őket. Tokajban 1704. január 1-én kiadta a híres cigányprivilégiumát, ebben meghatározta a cigányság társadalmi helyét. Országos vajdát rendelt élükre Illosvay Ábrahám palotás kapitány személyében. Kivette őket a köztörvények alól, és felettük felső fokon az országos kapitányuk döntött. Azt mondja a kiváltságlevél: „Az Haza értetlen s Törvénytelen lakositul. mint pedig Hadainktul ... igazságtalanul s törvénytelenül inpetáltatván nem leszen bizonyos Tiszti mellyhez való regressyátul maga Dolgaiknak orvoslását secundálhatná, szabadossan kiki hurczolná. inquiralná. s károsítaná, mind penig maga mind egy s mind más helytelen oppressióban manutentioját consequalhatná, sőt maga is természeti inclinatioja szerént alattomban gyakorlani szokott csalárdságaival az N. ország lakosait defraudálná. károsítaná: akartunk azért.. . irántok kegyelmesen disponalnunk." Kecskemét és Nagykőrös irataiban számos helyen található rájuk vonatkozó adat, mint várművesek, lótanítók, kovácsok, lókereskedők szerepelnek, munkájukért illő bért fizettek a városok. Nagykőrösön a városi számadások irataiban ilyenek olvashatók: (1704-ben) „czigányoknak kocsiért Tall 9.". „betanításért Czigányoknak Polt. 45 d. 1." (1705-ben) „Csórénak lótanításért Polt. 30." „10 okt Koré Czigányért Polt 40." A gyógyításért a borbélynak fizették a 40 poltúrát. Lehet, hogy ledobta vagy megrúgta a ló a lótanítás alkalmával.

577 (1706. évben) Április 5. „Dikó és Kóré gyógyításáért fizettünk a Borbélynak 2 Tall."

578 János cigány tanította a csikókat, illetve törte be nyereg alá, ezért 1705-ben egyik alkalommal 32, a másik alkalommal 30 poltúrát kapott.

579 A cigányoknak 1706-ban lóért 8 tallért fizettek, kocsivasalásért egy tallért.

580 Rabutin császári tábornok Pestre történt bevonulása után, 1707-ben a szolnoki sáncok és mellvédek helyreállítására cigány várművesek is mentek Kőrösről. Két tallért kaptak.

581 Ebben az évben Koska István cigány csikótanításért 50 poltúrát kapott.

582 „A Sánta Cigánnak az ló Cseréhez attam Tall 2." „Kelé Cigánnak egy lójért Tall. 21." Kecskeméten 1709—1710-ben a kovácsoló cigányoknak 29 pint bort adtak öt különböző alkalommal. A cigányoknak a hadak számára készített patkókért 1 tallért és 24 dénárt adtak, fejszecsinálásért 1 garast.

583 A postaszolgálat híven mutatja a kuruc táborok helyét és a kuruc kézen levő földrajzi helyeket. A nagykőrösi föl jegyzésekben 1705. április 27-től a következő földrajzi helyek szerepelnek: Losonc, Eger, Solt, Berény (Jászberény), Imsód (Paks mellett), Pataj (Dunapataj), Ócsa. Tatárszentgyörgy, Vacs, Hatvan, Gyöngyös.

584 Nagykőrösről 1706-ban Gyöngyösön 9, Egerben 2, Érsekújváron 1, Szolnokon 3, Poroszlón 7, Hevesen 2, Boldogon 3, Besztercén 1, Kassán 1, Ónodon 1, Aszódon 1, Hatvanban 1, Vásárhelyen (Hódmezővásárhely) 1, Bujákon 1 esetben járt posta.

585 Az 1707-es esztendőben Gyöngyösön 2, Bujákon 3, Hatvanban 4, Ónodon 3, Szé146