Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)
Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca
170 5. Károlyi Sándor újabb sikertelen dunántúli hadjáratról visszatér és a három várossal élelmezteti seregét. Botytyán János előkészületei a dunántúli hadjáratra. Bottyánvár építése és az imsódi híd verése. — Körösi sáncásók, faragók Imsódon. — Bottyán sérülése Dunaföldvárnál, csapatai megfutamodnak. — Elvész a hídfőállás, veszélyben a Duna—Tisza köze. — A fejedelem hadaival levonul Öcsáig. — La Herbeville átvonul Erdélybe. Kecskemét és Nagykőrös a labanc alispán biztatására helyén marad, a fejedelem parancsa ellenére. — Ceglédet Szűcs Jánosnak sikerült kimozdítani a Mátra-vidékre. — A két város a német sereg befogadásával nagy kárt szenved. — A büntetésük kuruc részről: Bottyán hadainak felruházása, a dunántúli hadjáratra történő mindennemű élelemmel és bor itallal való ellátása. A fejedelem a kuruc sereg nagyszombati megfutamodása miatt egy kissé elkedvetlenedett. A tanulságokat megszívlelve igyekezett a bajokon szervezési intézkedésekkel javítani. Kecskeméten harmincadvámot állíttatott fel. Erről Kecskemét város tanácsát 1705. január 5-én lévai szállásán kiadott rendeletével tájékoztatta. Mivel még Szeged labanc kézen maradt, így a dél felől jövő kereskedők Kecskeméten keresztül érkeznek kuruc területre. A török, görög kereskedő a hozott áruja után harmincadot köteles adni. Az itt megharmincadolt árut már a szolnoki harmincados nem vámolhatta. 229 Az említett kereskedők hozták az abaposztót, különféle szöveteket, selymeket, finom bőröket a lábbelikészítéshez, kész csizmákat és ruhákat hoztak és áruba bocsátották, ők hozták a déligyümölcsöket, fügét, citromot, mazsolaszőlőt, a rizst, a nádmézet, a kávét, borsot, gyömbért, szegfűszeget, a pipákat, pipaszárakat, cselebi dohányt is tőlük vették, hoztak csipkéket, szőnyegeket, ötvösmunkákat és egyebeket, melyeknek itt kelendősége volt. A kun pusztákat a két város, Nagykőrös és Kecskemét bérelte. A fejedelem Vay Ádámot bízta meg a jászkun főkapitányi tiszttel, ki illetékességgel rendelkezett a puszták bérének a beszedésére. Ajnácskő várából 1705. január 4-én közölte is a városokkal, hogy 1703., 1704. és 1705. évi béreket Cseplész János jászkun alkapitány kezeihez kell fizetniük. 230 Az említett intézkedések a lévai tanácskozás következményei, mely kimondta, hogy a szabadságharc folytatásának elengedhetetlen követelménye az állandó hadsereg és az állampénztár megszervezése. Szükséges a felszabadult ország anyagi forrásainak az igénybevétele. Mivel a magyar ezüstbányák kimerültek, a felszabadító háború végén az országból a bécsi kormány az ezüstöt kivonta, így a belső forgalomra rézpénz veretesét határozták el, melyet a katonaság zsoldfizetésére is alkalmazni kívántak. A külfölddel való kereskedelem eddig csere útján történt. Ruhákért, fegyverekért borral, sóval, marhával fizettek, vagy ezüstpénzzel. Az ország szervezeti, társadalmi kérdéseinek megvitatására és eldöntésére országgyűlés összehívását határozták el. 100
