Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)
Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca
A Duna—Tisza közén a három városbeli és a szegedi katonaság őrködött Szűcs János ezereskapitány parancsnoklata alatt, és a solti sáncban 1200 ember. Károlyi Sándor Tiszántúlon tartózkodott a Tisza, Körösök és a Maros közötti rácok féken tartása végett. Szatmár várát január elején Glöckelperger várparancsnok át kényszerült adni a kurucoknak. Az egyezség szabad elvonulást engedett a császári katonaságnak, mely Budára vonult. Szinte minden kíséret nélkül vonult át az Alföldön. Jászberény tanácsa szóvá is tette az eseményt Vattay János Pest megyei alispánnak, január 18-án írt levelében. Felemlítik, hogy a német parancsnok útközben jó tájékozottságot szerezhetett a jövőre vonatkozóan. Módjában volt megállapítani, hogy a Buda körüli néppel merre csapjon ki, és a szegény népnek merre tehet érzékeny károkat. Legalább a német tisztjeiből a „kövérebbeket" (rangosabbakat) árestálnák meg a pesti mezőben, és minél nagyobb számú fegyveres nép lenne mellettük, „másként félő, hogy valami kár és csalárdság ne essék". 231 A jászberényieknek igaza volt, mert alig telt el két hét, máris hírét hallotta Barkóczi Ferenc tábornok, hogy a volt szatmári parancsnok, Glöckelsperger nagy erővel és munícióval ki készül Budáról. Figyelmeztette a három város bíráit, hogy legyenek vigyázattal és Szűcs János ezredessel értsenek egyet a saját védelmükre, mert nem lehet előre tudni, hogy merre készül az ellenség, és a vigyázatlanság miatt nehogy kárt szenvedjenek. 232 A szolnoki várkapitány, Berthóty István ugyanazon a napon Kecskemétre írt, annak levelére válaszolva. Azt írhatták neki, hogy a város fegyveresei őrködnek a délre eső pusztákon, ők viszont örökös rettegésben élnek a rácoktól való félelem miatt. A szolnoki kapitány említi, hogy a vigyázat helyénvaló, mert meglepetések bekövetkezhetnek. Ö Szolnok várát jól őrzi, a vár sáncait nehéz lesz megmászni az ellenségnek, elegendő lőpora és golyóbisa is van, és még a lélek benne lesz, „bizony meg nem veszik". A hírekről tájékoztatást kér. Katonáit ő is hírekkel küldte. 233 A veresegyházi bíró január 18-án a budai rácok támadási készülődéseiről riasztó hírt küldött a városokba. írja, hogy egyik társa Budán fogságban volt és január 12-én szabadult. Azt a hírt hozta, hogy a szatmári őrséggel megerősödött budai őrség és a rácság Süly, Kóka, Szecső, Cegléd helységeket fenyegeti. 234 A ceglédiek már másnap Nagykőröst kérték, hogy a fegyvereseit tartsa készenlétben, hogyha az ellenség hírét veszi, rögtön indulhasson. Szentmiklósról (Kunszentmiklós) is hasonló hírek jöttek. A ceglédiek nemcsak Nagykőrösre írtak, hanem Szűcs János ezredesnek is Kecskemétre. Tőle nem kérték, hanem követelték a segítséget. Szűcs János ennek ellenére Kecskemétről nem vonult ki, mert a rácok támadó szándékáról Szeged felől is riasztó hírek keringtek. Szolnok elleni támadás híre is elterjedt. Dobos Pál, a parasztvármegye pándi hadnagya lóhalálában hozta a hírt, hogy a rác ellenség Harasztiról elindult a városok felé. Nagykőrös erre a hírre Csete Gergely nevű tanácsnokát átküldte Dobos Pállal Kecskemétre, hogy a kecskeméti tanáccsal értsen szót, Szűcs János ezredest kérje, hogy hívjon segítséget Bottyán generálistól. Szűcs János meg is íratta a levelet Bottyánnak. 235 Az aradi rácok készülődéséről Halasról érkezett hír, melyet szegedi franciskánus Móra Balázs hozott. Szemere László, a solti sánc parancsnoka február 15-én azt írta Szűcs Jánosnak, hogy kurucok csak a Szigetségben vannak. A rácok ellenük készülnek, de hogy felvonultak-e, arról nem kapott hírt. A Szigetségből hadaival kijött, de vissza is ment, mert ott támadást nem várhatott. 101
