Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

Csiszár István az ágyúkat Szeged irányába küldte. Lehet, hogy a kuruc had először Szegedet akarta elfoglalni, de későbben a fejedelem úgy döntött, hogy seregével Jánoshalmán, Baján át lemegy, és Titelig elpusztítja a rácok falvait és őket kiveri. A hadművelet el is kezdődött. A rácok komoly ellenállást nem fejtettek ki. Elhagyták szálláshelyeiket és török területre menekültek. A kuruc sereg elég sok nélkülözés után a Tisza mellett haladva július 20-án érkezett Szeged alá.

186 Darvas Ferenc főhadbiztos július 19-én a három városba írt; élelmet kért a Szeged felé haladó sereg részére, említvén, hogy a fáradt és az eléhezett had „meg vidamuljon", minél több kenyeret küldjenek éjjel és nappal. Közli azt is, ha van valami eladni való élelmük a lakosoknak, azt vigyék a táborba. A konyhára valót, szalonnát, káposztát, vajat, túrót és más egyéb ennivalót el tudják adni. A kenyeret kérte legsürgősebben. A gyümölcsnek is nagyon örülne, ha küldenének.

187 A rácok elleni hadjárat három hétig tartott. Szegedre érkezve elsőnek a rácok lakta belvárost foglalta el a kuruc had. Azt kifosztva és felperzselve fogott a vár ostromához A fegyverfogható magyarokat maga mellé vette a fejedelem a táborába. A többi népet Kecskemétre áttelepítette, még a ferences rendházból a szerzeteseket is Kecskemétre küldte, az ottani kolostorba.

188 A kecskeméti lovasok is részt vettek a bácskai hadjáratban. A szegedi palánk elfoglalásánál néhányan zsákmányt szerezve, hazaszöktek vele Kecskemétre. Ez a fejedelem tudomására jutott. Elrendelte a tettesek kinyomozását, és Ölvedi János hadnagyot küldte értük, hogy kísérje őket vissza a táborba.

189 A vár ostroma nem haladt a kívánt erővel, mert elegendő gyalogság és sáncmunkás nem volt a seregben. Ezért a városokból 400 jól felfegyverzett gyalogost és a megyéből 1300 sáncmunkást parancsolt küldeni a táborába. Kecskemétnek 120, Kőrösnek 60, Ceglédnek 30 sáncmunkást kellett küldeni ásóval és kapával.

190 Nemcsak a három város fegyveres gyalogságát parancsolta a fejedelem Szegedre, hanem Esterházy Dániel hadosztályát is. Már július 23-án Kecskeméten kocsikra várakozott, melyek a gyalogságát Szegedre vitték.

191 Augusztus 6-án Kecskeméten már Szemere László vezetésével újabb gyalogoshad várakozott a kocsikkal történő elszállításra. Addig, míg elegendő kocsit nem kapott, a nagy melegben nem indult útnak a katonáival, mert az eltikkadt emberek harcértéke kevés.

192 Mennyire haladt előre a vár ostroma, azt a fennmaradt iratokból megállapítani nem lehet. A fejedelem augusztus 12-én abbahagyatta az ostromot, pedig a vár el nem foglalása a három város szempontjából végzetes következményekkel járt. A fejedelem egyrészt a megbetegedésére, másrészt a béketárgyalásra, harmadsorban a török magatartására hivatkozott. Kecskemétet 1704-ben Csertő János főbíró és Szabó János másodbíró,

193 Nagykőröst Torsa Albert főbíró és Duus János másodbíró

19

'' vezette. A rendkívüli helyzetben áprilistól augusztus derekáig a jegyzőkkel együtt nem sokat alhattak. Éjjelnappal talpon kellett lenni, hogy a hadsereg sokféle kívánságát teljesíteni tudják, a fegyverfogható népet felszereljék, oda küldjék, ahova szükséges. A rác veszedelem miatt a saját fejük is veszélybe került, mert a szegedi parancsnok, hogy Kecskemétet zsarolni tudja, a követelését be tudja hajtani, elfogatott a tanácsnokaiból két személyt, kik a Duna melletti táborban intézték a város ügyeit, és hazatérőben rác fogságba kerültek. így Szentkirályi János tanácsnok és Garai János jegyző a szegedi vár foglya lett. Szentkirályi János családja a rokonságukhoz tartozó Böde Jánost küldte Szegedre, hogy a foglyok állapota felöl tájékozódjon. Szentkirályi tekintélyes ember lévén, Glóbitz várparancsnok arra számított, ha kezesség mellett elengedi, akkor ki tudja a várostól szorgalmazni a 4000 forintot, melyet az neki nem fizetett ki. A kezességet a szegedi bíró vállalta. Glóbitz, még biztosítékul Böde Jánost is fogságra vetette. Szentkirályi nem tudta a várossal a 4000 forintot kifizettetni a kiszabott 15 nap alatt, és maga sem tért vissza Szegedre, ezért a szegedi bírót a parancsnok kivégeztette, mint kezest, Böde pedig fogságban maradt és később a fogságban meg is halt.

195 Jellemző rá, hogy milyen jó kapcsolataik voltak a budai és szegedi uraknak a városokban levő pártjukon levőkkel: 1704 májusában is becsempészték a labanc parancsnokok és szolgabíró rendeleteit, mikor tele voltak a városok kuruc katonasággal. A rácokkal fenyegették a városokat, ha nem küldik a követeléseiket.

19fi A dolog a fejedelem tudomására jutott. Talán még a tanácsok félelmükben elküldték volna a pénzt, de a fejedelem fej vesztés terhe alatt megtiltott minden kapcsolatot Szegeddel és Budával, így nem merték, mert hátha kitudódik.

197 A szegedi vár ostromát az említetteken túl az is nehezítette, hogy a katonaság 95