Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Feld István–Jakus Lajos–László Csba: Csővár

edények között festett kancsók, cseréppoharak, korsók voltak, a másutt is szokásos darabok. Az ekkor már igen fejlett kereskedelem nem csak edényeket juttatott a várba. A vár igen fontos berendezései voltak a fűtőalkalmatosságok. Az egyszerű kályhaszemekből rakott szemes kályhák talán az alárendeltebb funkciójú helyiségekben álltak, a várúr helyiségeit pedig olyan díszesebb csempékből álló kályhák fűtötték, mint az egyetlen előkerült reneszánsz, virágdíszes csempe.

117 JEGYZETEK 1 Gerő L. 1955; és Gerő L. 1975 — Gerő László által írt fejezetei. 2 Csorba Cs. 1974/a; 1974/b. 3 Az eddigi régészeti publikációkról összefoglalóan: Kozák K. 1971, valamint Gerő L. 1975 egyes kutatóktól írt részei — a várkutatással kapcsolatos kritika szükségességéről Holl I. 1976. 4 Koppány T.; Csorba Cs. 1974/c. 5 Fügedi E. 1975; 1977; Engel P. 1977. 6 Fügedi E. 1977; Engel P. 1977; Csorba Cs. 1974/b. 7 „Meredek hegy tetején, terméssziklán emelkedő, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár... A vár alaprajza ma nem követhető... A váromladékok emeletnyi magassággal részben sűrű bozótos növényzettel borítják a falmaradványokat. Két átellenes sarkán egy-egy 1,8 m vastag falú, kb. 3,5 X 3,5 m-es belső méretű négyzetes torony... Faragott kő részletei nem ismeretesek" (Pest megye műemlékei I. k. Bp. 1958. 313.; de szinte szó szerint ugyanez található „Csővár" címszó alatt Gerő L. 1955, 1968 és 1975-ben is) — a valóságban csak két épületrész áll emeletnyi magasságban, az alaprajz elég jól követhető, és csupán egyetlen tornya van a várnak, az is kiugrik a várfal elé! Első okleveles említése 1319-ben „Cheewar néven" (Pest megye műemlékei I. 310.) — ezt az oklevelet tévesen hozzák kapcsolatba a várral, ugyanis az erdélyi, Közép-Szolnok megyei Csehvárra vonatkozik (Fügedi E. 1977. 50.) „Két átellenes sarkán egy-egy vastag falú, négyzetes torony. Első említése 1448ból, amikor Ráskay György helyreállíttatta" (Genthon I. 54.) — ez utóbbi egy múlt századi, téves adat kritika nélküli átvétele. 1448-ban ugyanis nem élt Ráskay György nevű személy, ilyen néven Ráskayt csak a XV. század második felétől ismerünk, de az Zemplénben volt birtokos. Az első Csőváron is birtokló Ráskay, Ráskay Balázs volt a XV. század végén. Ráskay Balázsra vonatkozik viszont az a már a XVIII. sz. óta emlegetett feliratos kőtöredék, melyről megállapítható, hogy a múlt században csupán a fantáziára hagyatkozva egészítették ki szövegét („BLASIUS DE RASKA AGAZONUM REGALIUM MAGISTER ET CASTRI BUDENSIS PREFECTUS"), Ráskay ugyanis nem volt lovászmester. A helytelen szöveget azonban az újabb összefoglalások is kritika nélkül átvették: Borovszky S. 31.; Balogh J. 485. (A Ráskayakra: Nagy I. 636—38. ; Fügedi E. 1970. 108., a lovászmesterekre uo. 123.) 8 Makkai L. 1954. 36—44.; uő. 1958. 62—79., Belitzky 19—67. 9 Anjou-kori okmánytár V. 124—29. — Nagy I. szerint ez a család a Zách nemzetség egyetlen, ki nem irtott ága (Nagy I. 1907. 66.) 10 Az első ismeretlen eredetű forrást 1345-ből említi Borovszky S. 218.; 1414-ben elpusztult faluként említik (Csánki D. I. 16.) — Prónay Szilveszter szerint ekkor a Petényi család részbirtokos itt (Gerengay Pál kézirata a Penci Helytörténeti Gyűjteményben). — A falu egyébként nem tévesztendő össze a Pest megye déli részén fekvő Csévvel (ma Csévharaszt) — B. Szabó L. 120., 286., 306., 412., 416. stb. —, amelynek nevét szintén CHEW-nek írták. 11 Első említése kései: 1460 (Csánki D. I. 104.). 12 B. Szabó L. 101. 13 Uo. 190. 14 B. Szabó L. 93.; Gerengay P. 269.; — Ettől kezdve a Kartal nembeli Csuda család kihalásáig birtokol Ácsán és Radon. 56