Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)
Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca
Város Szarvasmiajrhai L6 Juh Sertés Gabonavetiés (Pozsonyi mérő) Bo!r (afeó) Év 16S9 1703 16199 1703 16199 1703 1Ô99 1703 1699 1703 0.6199 .1703 Kecskemét 6 398 €637 1 388 iL 744 9 925 1Q077 1 121 11 972 5 16(8 4 755 5 199 Nagykőrös '2 765 3 059 293 503 2 607 3 273 347 10 669 3 239 3 379 3 338 Cegléd 922 u 718 94 378 882 2 532 219 4 998 2 236 1 341 801 ossz. : 110 085 11 414 I 175 2 525 13 414 Л5 882 Jl 687 28 739 11 077 10 590 /10 484 A kimutatott állatállományból 1703-ban 3508 ökröt és a 2525 lovat kell számításba venni a következő évek eseményeinél. A termelt gabona pozsonyi mérőkben az elvetett gabona mennyiségét jelenti. A kenyér szempontjából az 5747 pozsonyi mérő alá való szántott terület 2873,5 kat. holdat jelent. Az öszszes gabonával bevetett terület 5539,5 kat. holdat tett ki. Nemcsak a családfők számában történt változás, hanem a vetésterületben is, mely a felére esett. A kölesvetés területe csökkent le nagyon. Ez viszont a száraz időjárással hozható kapcsolatba. Kecskemét lakosságában 1678-ban a pestisjárvány nagy pusztítást végzett. Hornyik János 2570 embert említ, kik e járványban haltak meg. 27 Belgrád török által visszafoglalása után, 1690-ben sok szerb és oláh család menekült a városba, kik 1699-ben részben visszaköltöztek korábbi lakhelyükre. 28 Valószínű katonai közbelépésre, mert a katonai határőrvidék lakosságához tartoztak. Még 1704-ben 23 rácot, 9 oláhot és 6 görögöt tartottak nyilván. Az említett két tényező jelentett nagy létszámcsökkenést. Rácok és oláhok Nagykőrösön is laktak. Ez alatt az idő alatt költöztek vissza falvaikba azon népek is, melyek a felszabadító háború idején e két városban találtak menedéket. Az említettek jelentették azt a gazdasági alapot, melyre a hadvezetés támaszkodhatott a szabadságharc kezdetén. A városok szellemi beállítottsága kitűnik az előadottakból. A szikra hiányzott, mely a lappangó tüzet lángra lobbantja. El is pattant ez a szikra II. Rákóczi Ferenc Kárpátokon belüli megjelenésével. A hírek szárnyon jártak, mert azokról gyorsan értesült a három város népe is a hivatalos és nem hivatalos hírmondók útján. Korábban arról is értesült, amikor a fejedelem először állt 1700-ban az elégedetlenek élére. A letartóztatása sem lehetett ismeretlen, mert a szökése után az elfogatási parancsot 29 a három városban is felolvasta a jegyző a templomból kijövő nép előtt. Talán akkor még senki sem gondolta, hogy hét év múlva a fejedelem felmenti a várost a közterhek egy része alól, mert olyan család nem lakott bennük, melynek férfi tagjai közül valaki a szabadság ügyéért fegyverben nem állt volna. Még akkor senki nem tudta, hogy közülük legendás hírű katonák kerülnek ki, mint Szűcs Istók, Mester Gergely, Bíró István, Bedé Mihály, Csorba Mátyás Kecskemétről, Kállai Miklós, Gyüge János, Ballá Gergely Nagykőrösről, Vágó András Ceglédről. Az a szellem, melyet Zrínyi Miklós, a költő képviselt, tovább élt. Az a vágy, hogy Magyarország visszaszerezze először az egységét, melynek Martinuzzi György is áldozatul esett. Az az eszme, melyet az erdélyi fejedelmek képviseltek, Magyarország függetlenségének visszaszerzéséért tovább élt. Ezért hullott feje a hóhér bárdja alatt a főúri összeesküvőknek, ezért harcolt a gazdátlanná 71
