Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Feld István–Jakus Lajos–László Csba: Csővár

ad pontosabb kormeghatározást. Méretben is eltér azoktól, ami érthető is, hiszen a vár kápolnáját díszíthette. A reneszánsz kőanyag a XV. sz. utolsó, illetve a XVI. sz. első negyedében végzett átépítés emlékét őrzi. Hogy ez Ráskay Balázs nevéhez fűződik, azt a pastoforium címerén kívül egy, ma már csak fényképen látható feliratos kő is alátámasztja, amely feltehetően a várkapu felett hirdette a birtokos nevét és rangját. Szépen vésett antikva betűs felirata: BLASIUS DE RASKA MAGISTER ET CAS .. A kő a század 30-as éveiben még Ácsán volt. (6. kép.) Mátyás udvara mellett a reneszánsz terjesztésében fontos szerep jutott Báthori Miklós váci püspöknek. Művészetpártolásának bizonyítékai a váci címeres faragványok és a ma a székesegyházban látható balusztrád. Ennek a 31. kép. Reneszánsz ajtószárkövek körnek kissé provinciálisabb darabjai a csővári épületfaragványok. Nem érik el a budai és a váci faragványok színvonalát, mégis fontos bizonyítékai a reneszánsz szétterjedésének.

65 Itt kell megemlítenünk a déli épületszárny keleti részén talált zöld, illetve sárga mázas padlótégla-töredékeket. A téglák rombusz alakúak, hasonlóak a nyéki kastély épületében feltárt mázatlan padlótéglákhoz. Garády Sándor ott hálósán rakott padlót talált, feltételezhetjük, hogy a csőváriakat is így rakták. Ezt a feltételezést támasztja alá fél rombusz téglánk is, melyet a hálós rakás megindításához használtak.

66 Hasonló alakú, ónmázas téglák kerültek elő Visegrádról is.

67 Ezek alapján a padlótéglák korát a XV. sz. második felére tehetjük. A kőanyag érdekes darabja egy nagyméretű, lapos, kőbe karcolt malomjáték. (34. kép.) A 12 cm vastag kőlap a ciszternából került elő. A kissé szabálytalan alakú, görbe vonalakkal bekarcolt malom a várbeliek kedvelt szórakozása lehetett. A malom játék hosszú múltra tekinthet vissza. Pannónia pro34