Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)
Feld István–Jakus Lajos–László Csba: Csővár
tölti ki, egészen a falkoronáig, így a belső falsík sem állapítható meg. Bár valószínű, hogy járószintje eredetileg sem egyezett a mögötte levő árok aljával, bizonyára vastag feltöltés van jelenleg rajta. Eredetileg jóval magasabb lehetett, ugyanis lőrések nyomai a maradványokon nem figyelhetők meg. Belsejében, a közepe táján egy habarcsba rakott kövekből álló, közelebbről meg nem határozható, kerek építmény csekély nyomai látszanak. A rondella előtt ma egy sekélyebb árok húzódik, szélén — a rondellától 8—9 méterre — kis sánccal. Valószínű, hogy ez a nyugati külső fal előtt kialakított fallal erősített sánchoz futott be. A ma látható kőépítmények és sáncmaradványok egy erős, többszörös védőfalra engednek következtetni a vár nyugati oldalán. Faragott kövek A várban végzett tereprendezési munkák során jelentős faragotíkő-anyag került a penci falumúzeum birtokába. Megkíséreljük ezt az anyagot a vár történetébe illeszteni és kapcsolatait meghatározni. Munkánk során nagy segítséget jelentettek a megtaláláskor a helyszínen készített jegyzetek és rajzok, annál is inkább, mivel a kövek jelenlegi, kőtári elhelyezésükben nem tanulmányozhatók minden részletükben. 50 A déli falszoros kitisztítása során került elő egy vörös homokkőből faragott, elszedett, íves kapükeretkő kisméretű töredéke. Ugyancsak innen származik egy hasonló anyagú szegletkő (kerékvető). Az egyszerű, elég jellegtelen darabokról megállapítható, hogy jelenlegi formájukban másodlagosak, azt azonban, hogy milyen építészeti tagozatokból faragták át őket, már nem tudjuk meghatározni. A pontosan korhoz nem köthető darabok azonban arra utalnak, hogy a belső vár bejárata a déli oldalon lehetett. Gótikus köveink közül a késő gótikus ajtókeretkő pontos várbeli helye ismeretlen, az ácsai Prónay-kastélyból hozták Pencre az 50-es évek elején. (25— 26. kép.) Kövünk egy szemöldökgyámos ajtó felső keretkövének töredéke. Egyszerű, élszedéses profilú, középütt az élszedés síkja felfelé emelkedve alul nyitott ívháromszöget alkot, csúcsán sarkára állított négyzettel. Alatta kidomborodó háromszög. Anyaga szürkésfehér homokkő. A keretkő felső homloksíkján 1482-es évszám. Ez az ajtótípus a késő gótikában igen elterjedt volt. A budai vár délnyugati Zsigmond-kori épületszárnyain több helyen láthatunk hasonló, bár egyszerűbb ajtókat, rekonstrukciónkhoz ezeket használtuk fel. A sárospataki vár magját alkotó Vöröstorony első emeletén két, a XV. század második feléből származó ajtó hasonlít a csővárihoz. 51 A következő ajtókeretdarabot sem tudjuk helyhez kötni. (25. kép 5, 27. kép.) A világos színű homokkő ajtókeret bal oldali konzoljának töredékét a Várhegy déli sziklameredélyén találták. Az élszedéses profilú kő homlokfelületén négy befelé hajló sík által alkotott befaragást láthatunk. Legközelebbi analógiája a budai Nagyrondella gyalogkapuja, de hasonló kialakítású ajtó látható az alsóörsi gótikus udvarházon is, melynek korát a XV— XVI. sz. fordulójára teszik. 52 A ciszternából került elő egy kétosztatú ablak lábazati és szemöldökdarabja. (25. kép 3a—3b.) A homokkő töredékek profilja: pálcatag — lemeztag — két horony és élszedet között körtetag. A budavári feltárások során a Nagyudvaron került elő hasonló profilú abláktöredék. Ugyancsak erős a hasonlóság egy másik 29
