Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Fegyó János: A ráckevei „Paraszt céh”

formátusokból álló Gazda Kör, a Katolikus Kör és természetszerűleg az egykori „tőkeásók", a Paraszt Céh is. Ebben a kasztrendszerben mindenki tudta, hogy melyik bálba várják, s ezt a megcsontosodott gyakorlatot kínosan be is tartották.

20 így tehát a Paraszt Céh bálja sem egyéb, mint a farsangi időszak egyik, társadalmi, vallási összetételében meghatározott csoportjának táncos összejövetele, melynek hagyományos rendjébe szervesen beleépülnek a lakodalmi és iparoscéhek szokásformulái. A bálról, annak helyéről, a rendezőkről, a zenekarról a közgyűlés döntött, valamint a közgyűlés hagyta jóvá a négy vőfély személyét is. A jegyzőkönyvek, valamint a pénztárnaplók tanúsága szerint az első céhbált 1872-ben tartották. Sajnos, erről a rendezvényről keveset tudunk, mindössze a tiszta bevételt (6 Ft 76 kr) rögzítették. Ezt követően minden évben rendeztek bált. Az 1910-es években a Gönczi Mihály-féle vendéglőben, a 20-as években a Katolikus Kör nagytermében, 1934-ben Mittermayer Ödön kocsmájában, majd sorozatosan a Katolikus Körben. Zászlórészlet (a. pagina). Zászlórészlet (b. pagina). Tahsin-bey: Szentháromság (olaj). Tahsin-bey: A szent család (olaj). M. 50, sz. 40 cm M. 50, sz. 40 cm A céhbálokon mindig rezesbanda szolgáltatta a zenét. Peregi, szigetbecsei, adonyi rezesek játszottak felváltva az 1920-as évek végéig, majd 1929-től 1936-ig a ráckevei tűzoltók rézbandája, ezt követően pedig a helybeli leventezenekar muzsikált. A bál főrendezői a vőfélyek voltak. A vőfélyeket tulajdonképpen sorosság alapján választották ki; alapvető szempont volt, hogy a beírt legények közül senki se maradjon ki.

21 A vőfélyek a lakodalmak gyakorlatához híven a bál előtt hívogatni kezdtek. Sorra járták a tagokat, ügyelve, hogy az utca során ki ne felejtsenek valakit. A lakodalmi hívogató rigmusokat mellőzték, a század 284