Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Fegyó János: A ráckevei „Paraszt céh”

saságos egybekapcsolódás(t) rendel...". A céh szabályzatát is a helyi földesúr, gróf Nádasdi (sic!) Ferenc váci püspök hagyta jóvá. Az artikulusok pedig pontosan rögzítik a céh szervezeti szabályzatát és hivatását. Az artikulus egyes pontjaiból világosan kiderül, hogy a szervezet egyházi vezetés alatt, talán a XX. századi korporációs szervezetekhez áll a legközelebb, hiszen a kapáscéh válogatás nélkül egyesítette a szőlősgazdákat és a szőlőket megmunkáló napszámosokat is. Vagyoni különbségekre utal az artikulus IV. pontja, mely előírja, hogy a „kormányzót", a céhmestert évenként választják a földesúr megbízottjának jelenlétében, felváltva az „Alsó-városi és Felső-városi tagok közül". Az alsó- és felsővárosnak külön atyamestere volt. A korporációs rendszerre talán legszemléletesebben az artikulus X. pontja utal, mely előírja, hogy „Aki a gazda szőlőjében hanyag munkát végez, vagy a napszámot nem becsülettel dolgozza, vagy a napszámbér limitációja ellen izgat, a céh vonja felelősségre, majd ismétlődés esetén zárja ki". Az artikulus további pontjai a céh helyi társadalmi funkcióira utalnak, szabályozva a temetési, önsegélyezési funkciót, előírva, hogy a csapás folytán elszegényedők, akik a temetési költségeket sem képesek fizetni, azok temetéskor jelentkező terheit a céh átvállalja. Feltehetőleg ez a váci példa volt a mérték a ráckevei céh alapításánál is. Eredetileg, mint az a céh alapítóleveléből is kiderül, katolikus vallási szervezetként jött létre. „Dicsőség Istennek a Magasságban Békesség e földön jó akaratú embereknek" — hangzik az alapítólevél beköszöntő soraiban, majd ismerteti a céh felCéhzászló (a. pagina). A ráckevei katolikus templom tulajdona. Sz. 156, h. 250 cm 275