Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Feld István–Jakus Lajos–László Csba: Csővár

Belsejét vastag omlásréteg fedi, egykori bejárata már nem állapítható meg. Az északi irányból jövő támadások elhárítására szolgált, jó kilátást biztosított az alacsonyabb szinten húzódó külső várfal felett. A belső várat a déli oldal kivételével mély, 10—20 m között váltakozó szé­lességű árok veszi körül. A keleti oldalon jól látható, hogy a sziklába vágták, a másik két oldalon viszont nagyrészt kőtörmelék tölti ki, bár mélysége így is jelentős (4 méter). Az árok külső oldalán, de a belső vár udvarszintjéhez képest jóval mélyebben fut a külső várfalöv. Ez a belső vár falától 8 m-re a déli ol­dalon is megtalálható, ahol a meredek sziklás hegyoldal miatt nem volt szükség sziklaárok kialakítására. Ehhez a külső falhoz csatlakozik a legjobban támad­ható nyugati oldalon a kaputorony és a rondella, a keleti részen pedig egy U alakú védőmű. A külső várfal a déli oldalon csak két rövidebb szakaszon maradt meg (21. kép). A közvetlenül a függőleges sziklafal peremére épült fal felső része elpusztult, ma csak támfalszerűen áll, mintegy 4 m magasan. A tört mészkő falban igen sok téglát is találunk. Kelet felé ma a megemelkedő sziklatömbhöz köt be, itt valószínűleg nem is volt szükség egy szakaszon falra. A falvastag­ság itt nem mérhető, hasonló lehet, mint a keleti oldal ívesen forduló, majd­nem végig magasan álló falé, amelyben szintén találunk téglát. (80 cm.) A ke­leti oldal íves elővédműve majdnem a felszínig lepusztult, belső vonala alig követhető, az azonban biztos, hogy később épült a várfalhoz. Az északi oldalon maradt meg a legkevesebb a külső falból: itt csak egy szélesebb földhalom mutatja irányát az árok sáncszerű szélén. Csupán egy rövi­debb szakaszon látszik az egyik falsíkja. Több maradt meg a nyugati külső fal­ból. A szintén 80 cm vastag, de csupán kőből készült, enyhén ívelt fal belső síkja hosszú szakaszon látszik, és átlagban 2,5 m magasan maradt meg az árok jelenlegi szintje felett. Az északnyugati sarkot elfoglaló hatalmas rondella előtt azonban megszakad, bekötése nem figyelhető meg, mint ahogy a külső fal a rondella másik végpontján is elpusztult. A fal déli vége viszont megmaradt: beleépítve a külső kaputoronynak meghatározható magasabb falmaradványba. 2в. 21. kép. A déli külső fal 22. kép. A külső kaputorony maradványa

Next

/
Oldalképek
Tartalom