Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Jakus Lajos: Váci hajómalmok

szintén mestertárs. Apjuk ekkor jussban 3000 ft-ért átadja neki az első soron levő fél malmát, ehhez később, ugyancsak jussban 85 ft értékben odaadja felső malomkaróját. Kamerer Jakab 1829-ben újabb fél malmot 1500 ft-ért, ugyanakkor egy másik felet 2650 ft-ért vásárolt. 1830-ban kielégíti József nevű fiát jussban egy fél malommal 2700 ft értékben. Ez a fia a Híd utcában házat vásárol 6000 ft-ért. Mellette levő házat testvére, János 1832-ben megveszi 3980 ft-ért. Négy év múlva teljesen" kifizeti a vételárat. Kamerer legkisebb fiát, Istvánt 1834-ben veszik be a céhbe mesternek. Apjától Va malmot örököl 3000 ft értékben olyan feltétellel, ha szülei betegségbe esnének, s pénzre lenne szükségük, 500 ft-ot köteles nekik visszafizetni. Apja eladja neki Dunasoron levő házát 1837-ben 2700 ft-ért. Ugyanakkor József fiának sejcei szőlejét 2300 ft-ért, Szent László-hegyen levő szőlejét 2200 ft-ért, következő évben csipkés-hegyi szőlejét 600 ft-ért Acsay Istvánnak adja el. Kamerer Jakab minden vagyonát szétosztva még 1851-ben végrendeletében megerősíti a fiainak adott jusst.

58 Három fia közül István a szabadságharc előtt meghalt. János volt a legvagyonosabb. 1839-ben Zsobráki-hegyen vásárolt 9 kapás szőlőt 2210 ft-ért, de 1841-ben 16 kapás másodosztályú és 4 kapás harmadosztályú szőlejét írják öszsze. Gazdasága akkor 1 malom, 2 ló, 2 sertés; tart egy szolgálót és egy szolgát. Fizet hadiadót 12 ft 45 kr-t, házi adót 10 ft 51 kr-t. 1843-ban megvásárolja a Piac téren Krakovits Jánostól 8400 ft-ért azt az emeletes házat, mely ma a Március 15. tér 17. szám alatt található. Tekintélyes vagyonát feleségével közösen szerezte. Öccse, József vagyona 1841-ben 1 ház, 1 malom, 5 kapás szőlő, tart egy szolgálót. Hadiadója 8 ft 50 kr, házi adója 7 ft 31 kr. A legkisebb fiú, István 1847-ben kelt végrendeletéből megtudjuk, hogy volt egy malma, ennek felét örökölte, másik felét nőtlen korában vette; értéke 3000 ft váltócédulában. Ezt elcserélte, s amit testál, 4400 ft-ot ér. A Kamerer család harmadik nemzedéke is molnár. János fia, János 1850ben szabadul. József két fiát: Károlyt és Ferencet beíratja inasnak 1853—54ben, s azon napon felszabadulnak. A Kamerer család rokonságban állt a zebegényi Fischer, a váci Havas molnárfamíliával. Molnárlegények szinte kivétel nélkül mesterek lányát, özvegyét vették feleségül, így jutottak malomhoz. Tótfaluról származó Csereklye János, Hévizgyörkről Gügyéi András, Kábáról Dede Mihály, Komárom megyei Tarjánból Kiss János, Megyercsről Balog Gergely, Ráckeviből Nagy Márton, Agárdról Kovács István váci molnárok lányát vagy özvegyét vették el, s mind itt eresztett gyökeret. Leszármazóik újabb évszázadig folytatták a mesterséget. III. A molnárcéh eltörlése és az ipartársulat létrehozása Az elavult céhrendszer megszűnésének előhírnöke az 1859-ben kibocsátott Iparrendtartás. 1872-ben pedig megjelent a VIII. te, mely eltörölte a céheket. Helyébe lépett az Ipartársulat. Vácon elsőnek a mészároscéh július 31-én tárgyalja az ipartársulat megalakításának lehetőségét. Ügy döntenek, előbb írásban megkérdezik a vidéki mestereket — tekintve, hogy azok száma több a helybelieknél —, akarnak-e belépni az ipartársulatba. Következő év március 2-án megalakul Vác és vidéke egyesült mészárosok ipartársulata. Vácon a többi megszűnt céh az új keretek között jó ideig alig változtatta régi szokásait; legények239