Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Jakus Lajos: Váci hajómalmok

STUDIA COMITATENSIA 7. Szentendre, 1979. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból FEJEZETEK PEST MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL I. JAKUS LAJOS (Falumúzeum, Penc): VÁCI HAJÓMALMOK ÉS MOLNÁROK MALMOK VÁCON A CÉHALAPÍTÁSIG Hazánkban kevés olyan szerencsés várost találunk, melynek levéltára épségben fennmaradt, így már a középkorra is tud forrásanyagot nyújtani társadalmi, gazdasági vagy kulturális vonatkozásban. Sajnos, Vác városa azok közé tartozik, mely végigszenvedte a hódoltságot, így gazdasági életének írásos nyoma a középkorból alig-alig maradt ránk. A város legrészletesebb történetét Karcsú Arzén írta meg, abban idevonatkozóan inkább általános történeti adatokat találunk, főleg országos szerepéről és a püspökség történetéről. Gazdasági életének adatait csak a legújabb forráskutatás tárta fel, azt is a török hódoltságot megelőző időktől. Itt, a Dunán, a réven átkelők vámolására, harmincadhivatal működött. 1543tól a török uralom alatt is megtartja kulcsfontosságú szerepét. Évente 150 000 szarvasmarhát hajtanak át hajóhídján, melyet a törökök 1560—62 között váci hajómolnárokkal ácsoltattak, s 14 039 akcse költséggel készült.

1 Az átkelő forgalom velejárója: az itt megfordulók ellátását iparcikkel a város iparosai, élelemmel a környék gabona-, szőlő-, gyümölcstermelői biztosították. Vácnak a középkortól jelentős malomipara lehetett. Korábbi adat hiányában csak az első török defterösszeírásra hivatkozhatunk. Eszerint 1546-ban kilenc hajómalom őröl a Dunán. Németvárosban öt, Sáros utcában négy molnár lakott. Minden malom egy-egy kövön őrölt, 50—50 aikcsét fizettek utánuk; ezek között egyik a Pispek malma. Tizenhat évvel később, 15624>en már 16 malom adózik, tehát majdnem megkétszereződött a számuk. A malomtulajdonosok nevét itt nem sorolja fel az összeíró, azonban a város lakóinak nevei között Németvárosban öt, Sáros utcában négy Molnár nevűt találunk.

2 A városnak ipara, kereskedelme a 15 éves háborúig fellendülőben, ettől kezdve rohamosan hanyatlik. A várral együtt többször cserél gazdát. Ismét nyugalmasabb évek következnek a XVII. század közepén, azonban a felszabadító háborúk idején a város nagyobbrészt elpusztul. A török alóli felszabadulás után az első, 1698/99. évi összeírásban 4 malom szerepel. 1702-ben számuk kettőre csökken, 1715-ben csupán a város tulajdonát képező egyetlen hajómalom őröl a Dunán, évi 45 rh. forint hasznot hoz.

3 1728-ban a városnak három malma — a molnárok részén és a szükséges kiadásokon kívül — 60 ft jövedelmet biztosít.

4 Későbbi időben Püspök-Vác város két malmot tartott fenn, háromévenként árendába adta. A püspöki uradalom malma 1739-ben Kis-Vác fölött, Kőhídnál őrölt, évi 35 ft-ot jövedelmezett.

5 Molnár János árendálja, a szükséges kiadásokról, melyeknek összege 7 ft 5 dénár, számlát nyújt be az uradalomnak.

6 213