Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Feld István–Jakus Lajos–László Csba: Csővár

ból is. A déli szárny falainak nyomát sem látta, maga a várfal erősen le volt pusztulva már akkor is. Csupán az északi oldalon határozott meg két helyiséget a „lovagteremnek" nevezett keleti szárnyon kívül. Leírja a külső övezőfalat, amely akkor még az északi oldalon is magasan állhatott. Érthetetlen viszont, hogy a hatalmas rondellát nem vette észre. ír viszont egy ma már ismeretlen harmadik külső védőöv faláról és kapujáról, de ennek helyét közelebbről nem határozza meg. Beszámol végül egy nagyméretű lakatról, amelyet a törmelékek között találtak. Több megállapítása — kápolna, tornyon át vezető bejárat — azonban minden alapot nélkülöz. Az 1900 körül megjelent Borovszky-féle megyei monográfiában találkozunk először a Ráskay Balázs-féle feliratos kő téves kiegészítésével, és itt említik először az ácsai kastélyban őrzött, 1482-es évszámmal ellátott ajtókeretet.

44 1904-^ben egy újabb alaprajz készült a várról: Soós Elemér munkája láthatóan a helyszín ismeretében született, de önkényes kiegészítései miatt használhatatlan. A rondellát ő sem vette észre.

45 1930 körül készítette el Gerengay Pál penci tanító az eddigi legjobb — csupán néhány kis részletben téves — alaprajzot a romokról, ezen minden látható részlet szerepel. Gerengay foglalkozott a vár történetével is, és több fénykép is fennmaradt tőle. Ezek közül a legértékesebb a Ráskay Balázs-féle, azóta elveszett feliratos kőről készült felvétel, itt a kövön a „BLASIUS DE RASKA MAGISTER ET CAS . ." felirat olvasható. (6. kép.) Igen valószínű, hogy a kövön előkerülésekor, a XVIII. században sem volt több szöveg. Ugyancsak fénykép6. kép. Ráskay Balázs feliratos köve (1930-ban készült felvétel) 15