Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

Tehát egy kardcsapást sem kellett a császáriaknak Szolnok váráért tenni, a sza­bolcsi lovasság magával sodorta az egész védelmet, Károlyinak sietve vissza kellett vonulnia a Tisza mögé. Lehet, hogy az ő seregében sem lehetett nagyobb a lelkese­dés, mint a hatvani vagy a szolnoki őrségben. Ez a hadmozdulat szükségszerűen maga után vonta a solti sánc kiürítését is. Ezek után várhatta a három város a császári katonaság beszállásolása! Károlyi nyílt parancsát megkapták, el is olvasták, de nem mozdultak ki, mert már előbb behódoltak a császárnak, és a labanc megyének is szolgáltattak. A nagykőrösi feljegy­zések nincsenek pontosan keltezve, ezért a kecskemétieket tekinthetjük időmeghatá­rozás szempontjából pontosabbaknak. Cusani tábornok a hatvani táborából már október 14-én rendeletet küldött a három városba Pataki Gáspár labanc alispán és Sreliczki József császári hadbiztos ellenjegyzésével, hogy a kurucoknak ott lelhető minden ingó és ingatlan vagyonát foglalják le, és azoknak a leltárát a bírák szolgáltassák ki. 596 Október 20-án a sze­gedi parancsnok Halas, Kecskemét, Kőrös és Cegléd városokhoz nyílt parancsot kül­dött, melyben meghirdette, hogy minden tévelygő kuruc hozzá, Szegedre utasíttassék: „hogy a császári kegyelembe és védelmébe vehesse". Akik fegyverben maradnának és portyázói úgy találnának, azokat Szegedre beviteti, és ott minden kegyelem nélkül „kegyes életüktől" megfosztja. 597 Erre a nyílt parancsra, melyet minden valószínűség szerint a városok lakossá­gával utcáról utcára járva közöltek, Szegeden senki nem jelentkezett, bár a tábor­nok értesült arról, hogy a Duna—Tisza köze hemzseg a sok „csavargó" kuructól. No­vember 4-én kelt nyílt levelében a városok bíráit német hűségre szólította föl és a hűségeskü letételére Szegedre rendelte, de azok sem mentek el Szegedre hűségesküt tenni. Lehet, hogy azért nem siettek a hűségesküvel, mert reménykedhettek abban, hogy a fejedelem az orosz cártól segítséget kap és seregei erőre kapnak, visszatér­nek. Nem akartak hozzá hűtlenek lenni, mert szívük vágya volt a független Magyar­ország, még akkor is, ha két színt kellett is játszaniuk kényszerű helyzetükben. 598 A hűségesküt 1710. december 24-én tették le Ebergényi László császári altábor­nagy kezébe. Ebbe az eskübe a város polgári lakosságának az esküjét is belefoglal­ták. A város fegyveres lakosságát is Ebergényi fegyverezte le és eskettette meg az itthon levő lovas katonasággal együtt. Felvonult az esküre 3 főhadnagj T . 5 alhadnagy. 4 zászlótartó, 1 őrmester, 13 tizedes és 75 közkatona, összesen 102 személy, királyi hűségbe fogadva és kegyelemben részesítve adta le fegyverét, rakta le zászlóit és tért vissza a polgári életbe. 599 Kecskeméten november 16-án fordul elő először, hogy beszállásolt császári ka­tonaságnak vásárolnak élelmet jelentősebb összegekért. Ebergényi serege november 25-án érkezett a városba. A város adókönyvében ilyen bejegyzések olvashatók 28-án: „M. Grális Elbergényi Urunk eő Excellentiája Kulcsárjának vettem egy pár csizmát 1 Tall. 1 Gar. 28 dénár. Item Mélt Gralis Konyhájára masola Szőlőért és Czitromért attam 3 Gar. 12 dén." December 1-én: „Item az urak számára eöt sertést vévén fizet­tem érte 18 Tall. 4 Gar, melyeket adtuk Generális Ebergényi uram eő Excellentiája Schukmecht Oberster és Obertlajdinantya Számára." Hosszabb időre történő beszállásolási szándékra vallanak azok az adatok, melyek Ebergényi konyhájának felszereléséhez szükséges tárgyak pótlására és építésére vo­natkoznak. November 30-án ezeket jegyezték föl: „M. Grális Ebergényi Uram ő Excell. Konyhájához Vas Lábnak való vasat vettem." „Konyha csinálásához kíván­tató Lécz Szegeket vettem 2 Gar. 8 dén." December 12-én rizskását, citromot vet­tek 4 garas és 24 dénáron. December 15-én két sajtot vettek neki 2 garas és 12 déná­rért. December 22-én citromot és mogyorót adtak neki csemege gyanánt, melyért 2 garast és 11 dénárt fizettek. 600 A császárhűségre történt eskettetésért Ebergényi segédtisztjének, valamint tit­kárának 30 tallért ajándékoztak. 601 A szakács is kapott egy tallért, 1 garast és 28 dé­nárt. 602 A város a tisztségviselőnek hivatalba való lépésekor, az eskettetéskor az es­kettető lelkésznek is szokott volt pénzbeli ajándékot adni. Ebergényi tábornok hadaival 1711. február 21-én vonult el Kecskemétről. 603 A fel­jegyzések ezzel kapcsolatosan a következőket mondják: „Méltóságos Generális Eber­gényi Űr eo Excelentiaja Számára el menetekor vettem Riskását, Mogyorót és masola szőlőt 1 Tall., 1 Gar. 28 dén." Ugyanakkor kását vett a város a tábornok cselédei­nek 20 dénárért. Ebergényi Schucnecht nevű ezredese 1710. november 16-án már Kecskeméten szállásolt. Sört kívánhatott, mert a város Kemény Gergelyt küldte el Ráckevére sö­rért, melyet 6 tallér, 4 garas és 24 dénárért adtak; 604 két fehér kenyeret is ajándé­148

Next

/
Oldalképek
Tartalom