Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

5 garas és 26 dénár értékben jegyezték föl.

549 Február 4-én 2 tallérért, 1 garas és 18 dénárért egy szarvast vettek, és el is vitették neki.

550 Február 10-én ismét kecskeméti küldöttek jártak nála, egy oka fügével és egy oka dohánnyal ajándékozták meg, melyért 4 tallért, 3 garast és 26 dénárt fizettek.

551 Az újabb küldöttjárás alkalmával vittek halat, fügét, mazsolaszőlőt, 1 oka kávét 6 tallér, 1 garas és 12 dénár értékben.

552 Ismételten július 23—28-ig tartózkodott a fejedelem a három város közelében, és élelmezéséről innen gondoskodtak. Kecskemét város kenyereket és 4 oldal szalonnát 12 tallérért, 4 garasért és 16 dénárért vásárolt számára.

553 Tábora már Tatárszentgyörgyön állt július 26-án, mert Kecskemétről 6 száraz halat küldtek neki a benepusztai csikóshoz.

554 A halakért 5 garast és 20 dénárt fizettek. Utoljára augusztus 2-án jegyeztek fel olyan kiadásokat, melyeket a fejedelem részére élelemre fizettek.

555 Még július 28-án a kecskeméti piacon dinnyét vettek a részére 2 garasért és 6 dénárért.

556 Augusztus 2-án fügét, mazsolát és szőlőt vásároltak neki 1 tallérért, 1 garasért és 28 dénárért.

557 Ha evett belőle, ezt a csemegét kapta Kecskemétről utoljára, mielőtt a Duna—Tisza közét végleg elhagyta volna. Nagykőrösről Kandó Ádám vármegyei hadbiztos járt a fejedelem táborában a Duna mellett, a város útiköltségül 11 poltúrát és 11 dénárt adott neki.

558 A vágóállatok száma is egyre csökkent. Nagykőrösön már járásonként szabták meg, hogy hányan és kik kötelesek egy-egy vágómarhát adni a katonaság élelmezésére. A város belterülete négy járásra oszlott. A járásokat a tizedesek neve szerint különböztették meg. Boros Mihály járását említik elsőnek. Ebből a járásból 5 vágómarhát adtak, Csordás István járásából 6-ot, Domokos Andráséból 9-et és Nagy Gergelyéből 6-ot, de abból 3-at a város jószágállományából kellett pótolni, összesen 24 gazda adott 26 vágóállatot.

559 Egy évvel előbb, Szívós János főbírósága idején 1709-ben is járásonként vetették már ki a vágómarha kiszolgáltatását. Szabó Mihály járásából 33 gazda 18 vágót, Fazekas Gergelyéből 36 gazda 16 vágót adott.

560 Csete Gergely főbíróságában 1710-ben a fejedelem hadai szükségére Boros Mihály járásából 113 gazda adott 38, Szűcs Ferenc járásából 75 gazda 29 vágómarhát és 8 borjút, Domokos András járásából 94 gazda 5 borjút, Nagy Gergely járásából 124 gazda 29 vágóállatot és borjút adott. Tehát 406 gazda tudott már 122 vágómarhát és 17 borjút adni.

561 Szolnok és Hatvan várát 1710 áprilisában újból erősítették, vagy legalábbis a sáncait felújították. A három városból is rendelt ki a megye munkásokat, de csak Kecskeméten maradt nyoma. Ballaga Istvánt bízta meg a város a munkások felügyeletével (gondviselőül), ki ezért 1 garast és 4 dénárt kapott.

562 Másodízben szeptember 2-án kezdődnek a szolnoki sáncásókra vonatkozó adatok. Ekkor Kovács Jánost küldték velük, aki 3 garast és 12 dénárt kapott. A második csoport Bíró Mihály vezetésével indult, kinek 2 garast és 8 dénárt adtak útiköltségül.

563 Mivel Kecskemét az elrendelt mennyiségű sáncásót nem küldte, emiatt Csajághy János ezredes többször megintette a várost. A munka nem tűrt halasztást, ezért a saját hajdúit állította neki a sáncásásnak és a napszámjukat, 50 tallért a városon behajtotta.

564 A három városból a katonaság ruháinak a varrására a szabókat két alkalommal is mozgósították. Nagykőrösről 1710 áprilisában Egerbe mentek a szabók.

565 Augusztus 10-én a kecskeméti szabóknak Szolnokra kellett menni.

566 Mivel a három város nemessége a felhívások ellenére sem fogott fegyvert a szabadságharc alatt, így a személyes felkelés helyett adót kellett fizetniük. A kecskeméti nemességnek a fel nem ülésért 75 rh forintot kellett fizetni, ezt sem egyben, hanem részletekben fizették. Szeptember 13-án Csajághy János ezredes kezébe Szolnokon 20 tallért adtak, szeptember 14-én Erdős Mihály szolgabírónak 23 tallért és 2 garast, majd a hátralékból 6 tallért és 4 garast fizettek.

567 A kuruc részre adott utolsó lovat 1710. október 28-án Nagykőrös város Kandó Ádám megyei hadbiztosnak adta. Aki utánavitte, annak 30 poltura útiköltséget adtak, azoknak a cigányoknak, akik nyereg alá betörték, 34 poltúrát fizettek.

568 Szeptember már a kuruc hatalom gyors összeomlását éreztette a Duna—Tisza köze népével. Egymás után következtek az elszomorító események. Palocsai György és Balog Ádám dunántúli vállalkozása októberre összeomlott. Érsekújvárt a kuruc őrség szeptember 28-án fel kényszerült adni, a solti sáncot is elhagyta a kuruc katonaság október 17-én. Felső-Magyarország nagy része elveszett. Nagykőrös még szeptember 5-én pokrócokat küldött Miskolcra, a fejedelem táborába.

569 Nagykőrösi posta járt még október 28-án Gácson. Útiköltségül 20 polifcúrát kapott.

570 A nagykőrösi adó145