Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)
Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca
csizmát kapott, melyért 1 tallért, három garast és 2 dénárt fizettek. 508 A cigányok országos főkapitánya, Illosvay Ábrahám is járt a három városban. Milyen megbízatást teljesített a palotás kapitány, megállapítani a helyi forrásokból nem lehet. Kecskemét város február 4-én neki és kíséretének 12 pint bort adott. Lehet, hogy a lengyel alakulatok ideszállásolása ügyében jöhetett. 509 Balog Ádám brigadéros is megfordult a városokban. A kecskeméti számadási iratok március 28-án foglalkoznak vele. A város egy csikó lovat vett neki Bíró Istvántól 26 tallérért és 22 dénárért. 510 Valószínű, lovasságával a három városban szállásolt. Ismét június 9-én szerepelnek Kecskeméten vele kapcsolatos kiadások. A város pincéjét őrző katonáinak 5 garast és 20 dénárt adtak. 511 Június 12-én és 13-án a város közelében állomásozott. Valószínű, hogy a fejedelem seregének a védelmét szolgálta dél felől. A fejedelem ekkor tett utolsó kísérletet, hogy saját vezetéssel Dunántúlt visszahódítsa. Ezekben a napokban Nyúzó Mihály ezredest is Kecskeméten találjuk szabolcsi katonáival. Ez alkalommal kapott az ezredes Kecskeméttől 13 tallér és 2 garas árú selyemposztót és nyeregre való szerszámokat. 512 Balog Ádám egypár citromot kapott, és a ménesére egy harangot ajándékoztak (nagy csengő). 513 Nem bizonyos, hogy a magánméneséről esik itt szó; a lovashadsereg leglényegesebb szállítója a ló; a harcban könnyen sebezhető, a nagy hajtásokban lesántul vagy megsérül, feltöri a nyereg és ki kell cserélni vagy elhagyni. A sereg után hajtott ménesből pótolhatták a lóveszteséget. A lóállomány gyarapítása a parancsnok egyik nagyon fontos feladata volt. A csengettyű a pásztorvilágban éjjel jutott szerephez, az elcsavargó állatra kötötték, hogy a sötétben is tudják, hogy hol tartózkodik vagy merre megy. A brigadéros augusztus 23-án ismét Kecskeméten tartózkodott, mert ekkor a város Szőlősi András nyergét vette meg neki 1 tallérért és egy garasért. Utoljára október 8-án fordul meg a városban, ekkor egy kis hordó ecetet vettek neki 2 tallérért. 51 ' 1 Nyúzó Mihály ezredes májusban két alkalommal is kapott ajándékot Kecskeméttől; május 9-én 4 garas ára borsot vettek neki (egy font bors ára), május 23-án pedig 2 tallér, 1 garas és 15 dénár árú pálinkát kapott. 515 Nyúzó Mihály katonái július 23-án végrehajtás céljából jártak Kecskeméten, 4 garas értékű pálinkát kellett nekik venni. 516 A szabolcsi katonák a bornál jobban kedvelték a pálinkát, ezért azt kértek. Nyúzó nevével utoljára október 12-én találkozunk, 517 ekkor Szolnok közelében táboroztak Sőtér Tamással; három pár csizmát kellett neki vinni. A csizmadiának 3 tallért, 2 garast, 12 dénárt fizettek érte. 518 Bercsényi Miklós főgenerális rendeletére 1709 tavaszán a város védelmére meg kellett szervezni a „Volentér" elnevezésű gyalogos katonaságot, akik parancsnokává Mester Gergelyt választották. 519 Ezzel a bátor kecskeméti katonával a Nagykőröst ért rác támadás előtt találkoztunk. A város lovasalakulatának Szűcs István főhadnagy és Borbély István hadnagy parancsolt. Szűcs Istókról a krónikás, Szokolay Hártó János 130 év múltán is mint bátor hősről emlékezik meg, csapatával 1707. április 3-án Kőrösről megérkezve a rác utóvédhadra vetette magát, és azt Szegedig üldözte, sok rabot és jószágot szerzett vissza. "Grudzsinszky lengyel tábornok lengyel, litván és tatár hadát a fejedelem a zsoldjába fogadta és március hó végén a három városba küldte, hogy a Tisza-vonal védelmét lássa el. A had egy része Csongrádig le is ment, nagyobb része a három városban maradt, a vezénylő tábornok Kecskemétre szállásolt be. A fejedelem közölte a tábornokkal, hogy elővigyázattal legyenek, mert Szeged felől támadás érheti őket, ennek ellenére a biztonságukról nem gondoskodtak. A szegedi várparancsnok tudomást szerzett az ittlétükről, és négy-ötszáz főből álló német és rác csapattal Kecskeméten rajtukütött. A támadásnak közülük sokan áldozatul estek, megsebesültek vagy fogságba kerültek, a felszerelésük egy része is zsákmányul esett. A város feljegyzései között 1710. március 28. és április 17. között szerepelnek a velük kapcsolatos kiadások. A támadás április első napjaiban történt, mert a lengyel halottak eltakarításával kapcsolatos költségeket április 5-én jegyezték fel. 520 A lengyel sebesültek gyógyításával kapcsolatban április 17-ig találhatók adatok, a város borelszámolásában is szerepelnek, részükre 421 pint bort szolgáltattak ki. 521 Csongrádra is vittek utánuk 192 pint bort. 522 Kecskemét város a lengyelek beszállásolásáról március 28-án Húszoldalú Pál hírvivővel értesítette Kiskunhalas városát. 523 Valószínű a kecskeméti kémjei a szegedi parancsnoknak is hírt vittek, intézkedett gyorsan; három-négy nap alatt erős német és rác hadat vont össze Szegedre, és onnan Kecskemétre küldte. A sikeres katonai cselekmény azonban nemcsak a lengyelek holmijaiban tett kárt, hanem a kecskemé142
