Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

Járás Vagyonos lakos Te­hén ökör Ló Juh Akó bort termő szőlője Üj ülte tésü szőlő Parlag Lábas­jószág ossz. I. 245 89 230 119 309 1787 24 6 IL 226 69 170 74 431 1405 12 23 III. 254 118 185 126 285 1138 9 3 IV. 168 58 146 88 192 870 7 1 893 334 731 407 1217 5200 52 33 1472 A következő évben, 1709-ben az adózók száma és rájuk kivetett adó: 420 Járás Adózók száma Fizetett adó Me S halt költözött Nem fizetett I. 210 1229 f 30 polt. II. 227 1429 f 16,5 , ! III. 215 1374 f — IV. 234 1215f22 , 886 5254 f 61 16 94 Az 1710-es esztendő júniusában dolgoztak az adókivetők a három városban, mert a kecskeméti számadáskönyvben ez olvasható: „Adóvető Uraiméknak Számára vet­tem égett bort 4 garas, 4 dénár. 27 súly Pálinkáért Adó vető Uraimék Számára attam 1 gar. 4 dén." 421 Az adófizetők Nagykőrösön 1710-ben: 422 Járás Adófizetők Saját házban Más házában Adót nem Járás szama lakik lakik fizetett I. 189 125 64 9 II. 230 140 90 21 III. 186 132 54 11 IV. 192 135 57 4 795 532 265 45 Az adózók számában 1709 és 1710 között a pestisjárvány miatt következett csök­kenés. Az adónyilvántartásban feltüntetett számnál lényegesen többen haltak meg, mert három esetben olyan bejegyzés fordul elő', hogy minden családjával meghalt. Az adókönyvek 1708-tól a rendszeres adóztatást tüntetik fel. Az adózó nevét, a kivetett adót, a befizetés részleteit tartalmazzák. Nyilvánvalóan nagyobb összegeket iparkodtak beszedni, mint a kivetés, mert a városoknak sok más fizetnivalójuk akadt, mint az a fentebb elmondottakból kitűnik. Miből fizethettek volna, mert a piacok jövedelme, a bírságok, kocsmák, mészárszékek, malmok, boltok jövedelme sem rúgott olyan óriási összegre, hogy minden követelést ki lehetett volna belőlük fizetni. Pusz­tákat is béreltek, melyekért bért fizettek. Nagykőrös Törtei-, Nyársapát-, Kara- és La­jospuszta után 1701-ben 112 rh f-ot fizetett. 423 Amint gyöngült a fejedelem katonai ereje, annál erőszakosabb módon követel­ték a császáriak is az adót. Előbb csak Kecskemétet tudták kézben tartani, 424 majd 1709-től már a másik két várost is. 425 1710-ben már kétfelé adóztak. 426 Mindegyik város embereiből fogva tartottak túszként Szegeden és Budán is. 427 A rác támadástól való félelem egyre növekedett. Az oltalomlevelekben írottak­ban a legjámborabb tanácstag sem merészelt hinni. A fejedelem teljesen védtelenül nem hagyta a Duna—Tisza közét. Nincs azonban kizárva, hogy a szegedi parancsnok 129

Next

/
Oldalképek
Tartalom