Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

fejedelemhez folyamodjanak, de ennek halasztó hatálya a fegyveres megjelenés tekintetében nincs.

262 Az országgyűlés 1705. szeptember 12-én megkezdődött Szécsényben, és október 3-ig tartott. Külsejében a régi rendi országgyűlés képét mutatta. A főrendek, egyházi méltóságok személyesen, a nemesek és a szabad városok képviseletük útján vettek részt. Annak nincs nyoma, hogy a három város képviseltette volna magát valakivel. Szeptember első napjaiban indult el Herbeville a Csallóközből, és tíz napig tartott, míg Budára érkezett. Itt pihenőt tartott. Ezalatt seregét a környékbeli (német és rác) települések fegyverfogható népével kiegészítette. Glöckelsperger és Schlick tábornok vezetésével mintegy 3000 ember csatlakozott seregéhez. Ezek a katonák Pomáz, Kálózd, Ercsi, Szentendre, Adony, német és rác lakosú helyek népéből kerültek ki, Herbeville eíonaaaT^épezve, aki már szeptember 16-án átparancsolta őket a Duna bal partjára, majd a derékhad szeptember 20-ára kelt át a pesti oldalra. A császári sereg Csallóközből történő kimozdulásának hírére a fejedelem megparancsolta Károlyi Sándor főgenerálisnak, hogy a három város népét költöztesse el a Mátra-vidékre jószágostul; az élelmet az ellenség elől takaríttassa el. Károlyi a hatvani táborából szeptember 13-án parancsot küldött gyorsfutárral Kecskemétre, melyben névleg felsorolja azokat a személyeket, kiknek meg kell jelenni a táborában azért, hogy a fejedelem parancsát közölhesse velük. Kecskemétről a tavalyi bíró, Szabó Bálint, Magó Mihály, Zanan Gergely, Kalocsa István, Deák István, Nagykőrösről: Zsiros Mihály, Domokos, Ványi István, Varga István, Beretvás János, Ceglédről: Szabó István, Móricz János tavalyi bíró neve szerepel. Sebes postakocsin kellett nekik Hatvanba érkezniük.

263 Herbeville hadainak az átkelését szeptember 18-án Sári község Kecskemétnek hírül adta.

264 A városokban nagy lehetett az izgalom. Kőrös és Kecskemét tanácsa már ekkorra azt határozta, hogy bármi történik is, nem mozdulnak ki a fejedelem parancsára. Barkóczy Ferenc tábornok a Kecskeméten levő Szűcs Farkas nevű hadnagynak írt rendelkezésében közli, hogy Károlyi Sándor seregével a Tiszán átkelt. Helyesnek tartja, ha a városokat cselédestül kimozdítják. Valószínű, Szűcs Farkas és Ordódy kapott parancsot a kimozdításra és jelenthették Barkóczynak, melyre ezt a levelet küldte válaszként. A levél a továbbiakban intézkedik, hogy tegyék lehetővé páter Bárkányi távozását Kecskemétről, ha menni akar, Ordódy adjon mellé kellő kíséretet odáig, ahova megy. Ha értesül a németnek a Tiszához való érkezéséről, üzenjen! írja továbbá, hogy a következő napon Dózsán lesz, majd onnan a városok felé nyomul.

265 Szeptember 20-án már Bottyán János tábornok is a városok közelében táborozott. A bíráknak írta, hogy tudomására jutott, hogy Illosvay Imre kapitány katonái lappanganak a városokban. Azokat fogassák el és megkötözve vigyék a táborába.

266 Károlyi Hatvanban közölte szeptember 13-án a fejedelem szigorú rendeletét, hogy végveszélynek teszik ki magukat, ha a városaik népével a parancsolt helyre ki nem költöznek, mert a német tábor a helyben maradásuk következtében élelemhez jut. Kecskemét tanácsa Károlyihoz írt levelében kijelentette, hogy készebb a fejenkénti felkelésre, mint a várost pusztán hagyni. A minden körülmény közötti helyben maradás hátterében a labanc alispán nagy ígéreteinek délibábos képe állott. Levele ugyan, melyet becsempésztek a 108