Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

érkező hadakat megszemlélte. Azok nagyon kevesen vannak. Összesen 36 lovas és 32 gyalogos. A velük jövő hadnagy azt jelentette, hogy ő ennek nem oka. A felkelt sereg élelmezésére érkező három hordó lisztről nyugtát adott.

255 Károlyi Sándor hadaival a Rákosmezőről előbb Ceglédre jött, majd onnan a vacsi pusztára. Élelmezést a három városból rendelt a katonái részére. Augusztus 11-én ez ügyben a ceglédi táborából írt.

256 14-én már a solti sáncban található, innen írt parancsával a solti, a fülöpszállási, izsáki, kecskeméti, a körösi és ceglédi bírákat Kunszentmiklósra rendelte, mint a tiszántúli részek főgenerálisa.

257 A városok ahelyett, hogy a fegyveres erejüket a fejedelem rendelkezésére bocsátották volna, mentesítést kértek, hogy az 1000 lovason túl több katonai erőt ne kelljen nekik adni. A fejedelem a Sopornya melletti táborából 1705. augusztus 14-én figyelmeztette őket, hogy: „a Haza szükséges szolgálattyárul fog eleget tenni" ... „Másként pedig, ha mi kár következne is Hűségeket, melyet mindezen által nem remélünk magának tulajdoníthatja."

258 A városok közelébe rendelték Barkóczy Ferenc tábornokot seregével. Nagykőrösön a Csókás-erdő mellett ütött tábort. Kecskemétről a katonái részére 18 szekér kenyeret, neki két lóra való szerszámot vittek, melyeket törököktől vásároltak 5 tallérért és 5 garasért. Ezeken kívül ajándékoztak neki egy tarisznyát és oka cselebi dohányt.

259 Az elő vigyázatra kuruc részről szükség volt, mert híre jött, hogy Herbeville szeptember 12-én a seregeivel a Csallóközből kiindult Buda felé. Rákóczi az országgyűlést augusztus 1-én Ócsán kiadott meghívóval Rákosmezőre hirdette meg. Mivel Pest és Buda szomszédsága miatt zavartalanságot biztosítani nem lehetett volna az összegyülekezett rendek és követek részére, ezért Szécsénybe helyezte át. Most a vonuló ellenség miatt osztogatták a feladatot: Herbeville seregének Buda felé való közeledése miatt parancsot adott a solti sáncok lerombolására. Károlyi Sándor ezért rendelkezést küldött a három városba és a Pest megyei községekbe, hogy sáncmunkásokat küldjenek Soltra, akik az erődítés töltéseit húzzák az árkokba, és az ott levő épületeket égessék el. Máriási Miklós parancsnoknak is rendelkezést küldött, hogy az ottani hadiszereket vitesse át Szolnokra, a sáncokat őrző hajdúkat vezényelje Barkóczy Ferenc generális táborába.

260 A közeli városok fegyverfogható népét ismét fegyverbe szólította, elrendelte, hogy azok négy nap alatt gróf Szálai Barkóczy Ferenc tábornok előtt jelentkezzenek szemlére; a tábornok vagy visszabocsátja őket, vagy helyettük más csapatok szolgálják a terület és a városok biztonságát. A csapatok vezetését a tavalyi hadnagyok lássák el.

26í Az alispán a vármegyebeliekkel álljon készen, Jánosi János a katonáival jelenjen meg és szorgalmasabban igyekezzen azokat mozgósítani, mert a fele sem jelent meg. Négy hasonló eset bekövetkezik: „személyében éri kisebbség és becstelenség". Károlyi Sándor főgenerális a rendelkezéseit pontokba szedte. A 6. pont alatt a városok bíráinak figyelmeztetésként írta: „Hogyha pedig tovább is vakmerőségre vetik az meg írt Városiak magokat és elő nem állíttyák az praefigált terminusra azon sereget bizonyosak lehetnek benne, hogy M. Generális Szolnoki Tömlöczre vetteti a Bírákat és mind addig ottan lesznek, míg a parancsolatot nem effectuálják". A parancs 7. pontjában megengedte a főgenerális, hogy a 107