Bakay Kornél: Honfoglalás és államalapítás-kori temetők az Ipoly mentén (Studia Comitatensia 6. Szentendre, 1978)

168 BAKAY KORNÉL rehozását. 176 Ennél azonban sokkal nagyobb gond az, hogy igen kevés a teljesen kiásott és embertanilag is értékelt (kiváltképpen az antropológiailag komplet­ten feldolgozott) temetők száma. Ezért csatlakoznunk kell Éry Kinga álláspontjához: „But since only very few cemeteries were studied according to such specifica­tions allowances have to be made for several ceme­teries." 177 Éry Kinga sárbogárdi temetőfeldolgozásán kívül teljes értékű rekonstrukciónak valójában csak a kér­pusztait tekinthetjük. 178 A történeti következtetések le­vonásához segítségül hívott temetők (Székesfehérvár— Rádiótelep (Bika sziget), Székesfehérvár—Sár keresztúri út, Székesfehérvár—Szárazrét, Szentes—Szentlászló, Hódmezővásárhely— Szakálhát, Hódmezővásártvely-Ko­páncs, Csanytelek-Dilitor, Eilend I., Eilend II., Palota­bozsok, Pécsvasas, Kenézlő, Tiszaeszlár—Basihalom, Békés-Povád, Zalavár-ikápolna 179 ) közül kevés a tel­jesen feltárt, és még kevesebb azok száma, melyek komplex adatokkal rendel kémeik. 180 Megkíséreltem összeállítani azoknak a temetők­nek a jegyzékét, amelyeket — legalább közvetetten — a statisztikai módszerrel is értékelni lehet, vagy leg­alább is elégséges alapot nyújtanak az összevetésre. I. A Dunától északra fekvő temetők: 1. Komáromszentpéter (Csehszlovákia) 181 2. Ógyalla-lbolyás (Csehszlovákia) 182 3. Ógyalla-Bohata (Csehszlovákia) 183 4. Szentmihályúr (Csehszlovákia) 184 5. Ondrohó-Tallószer I. és II. (Csehszlovákia) 185 6. Tornóc (Csehszlovákia) 186 7. Érsekújvár (Csehszlovákia) 187 8. Piliny-Sirmányhegy 188 Dunántúlon fekvő temetők: 9. Sárbogárd 10. Halimba-Cseres 11. Zalavár-községi temető 12. Zala vár-kápolna 13. Székesfehérvár-Rádiótelep 14. Kérpúszta 15. Palotabozsok 16. Vasas (Pécsvasas) 17. Eilend I. és II. 18. Mözs—Szárazdomb A Dunától (keletre eső temetők: 19. Kenézlő 20. Tiszaeszlár—Bashalom 21. CsataIja-VágottJhegy 22. Szentes—Szentlászjó 23. Hódmezővásárhely—iKopáncs 24. Hódmezővásárhely-Szakálhát 25. Csanytelek-Dilitor 26. Békés-Povád A felsorolt 26 temető korántsem egyenlő értékű forrás, a legfontosabb kérdésekre azonban választ kaphatunk. Ebben a tanulmányban részletesen csak a Dunától északra fekvő temetőket dolgoztam fel, eleve figyelmen kívül hagytam azonban mimdazokat a szem­pontokat, amelyek egyrészt a hiányos adatok miatt nem vizsgálhatók (tájolás, nem- és életkori megosz­lás), másrészt azokat, amelyek — megítélésem szerint — történeti kérdések megoldására nem alkalmasak (sírmélység, a karok helyzete). 189 176. 177. 178. 179. 180. 181. hérvári temetők esetében, mint a sárbogárdi teme­tőnél. Mi pl. külön tárgycsoportként vettük fel az érméiket, egyébként a sárbogárdi temető elemzési módszerét kö­vettük. A korcsoportokra vö. ACSÁDI-NEMESKÉRI 1959, 494. - ACSÁDI 1965, 15. - NEMESKÉRI^ACSÁDI 1952, 136, 145. ÉRY 1968, 95. ACSÁDI-NEMESKÉRI 1952, 134-146. - NËMESKÉRI­LIPTÁK-SZŐKE 1953, 205-300. - ACSÁDI-NEMES­KÉRI-HARSÁNYI 1959, 419-456. - NEMESKÉRI-KRA­LOVÁNSZKY 1967, 130-134. - KRALOVÁNSZKY 1968, 75-116. A sárbogárdi és kérpusztai temetők elemzésekor fel­használt lelőhelyek. BAKAY 1969, 117-122. DUSEK 1964, 197-222. A képaláírások túlnyomó része hibás. 182. TOCIK 1971, 184-190. 183. REIHOLCOVÁ 1976, 191^234. 184. TOÖHK 1971, 191-199. 185. TOCIK 1971, 199-209. 186. TOCIK 1971, 137-184. 187. REJHOLCOVÁ 1974, 435-463. 188. NYÁRY 1902, 210-241. - NYÁRI 1904, 50-70. 189. A melléklet (legalább is pogány melléklet) nélküli sí­roknál bizonyos esetekben iránymutató lehet a karok helyzete. A muzulmán temetkezéséknél a halott tájo­lása Ny—K, fejjel nyugat felé, arccal mindig dél, azaz Mekka felé. Á volgai Bulgária X. századi muzulmán sírjainál csaknem rendszeres, hogy a jobb kart a test mellett egyenesen kinyújtották, míg a bal al ! kar úgy van behajlítva, hogy a bal kézfej a jobb alkart érinti. HAUKOVA-KAZAKOV 1977, 58.

Next

/
Oldalképek
Tartalom