Bakay Kornél: Honfoglalás és államalapítás-kori temetők az Ipoly mentén (Studia Comitatensia 6. Szentendre, 1978)
162 BAKAY KORNÉL függő, szívalakú ezüst lemezek, csizmaveretek) és vannak olyanok, amelyeket a X. század első felére is keltezhetünk (íj, tegez, nyílhegyek, lószerszám, lemezkarperec). A bronz láncocskás függők és nyakékek mellett érmék is előfordulnak (Győr, 161 Sósbartyán 162 ), de ezek a X. századi, sőt XI. századi átfúrt veretek a pontosabb keltezéshez komoly alapot nem adnaík. Hason ló'képpen igen kevéssé megalapozott az az elgondolás, amely szerint a lócsont nélküli temetkezés (zabla, kengyel, csat) a X. század utolsó évtizedére keltezendő, 163 hiszen az Ipoly mentén mindeddig egyetlen lócsontos sír sem került napvilágra, ugyanakkor más vidékeken összehasonlíthatatlanul szegényesebb leletanyagú csoportoknál megvan, még a XI. században is. 164 Lényegesen ritkább, hogy csak vas zablát tettek a halott mellé. 165 Mivel a Letkés I. temető időhatárait relatíve megalapozottnak tekintjük (960/70-1100), összehasonlítva az egész temető ritusbeli szokásait, tárgytípusait, viseletét, feltesszük, hogy a Letkés II. népessége legalább egy generációval korábban kezdett itt temetkezni, azaz 930 táján. A felső időhatárt az I. László érem révén ugyancsak 1100 körül jelölhetjük meg. Eszerint a temető használati ideje 930/40-1100 közötti periódus, vagyis az alsó időhatárt tekintve megközelítően egykorú a szob—kiserdei és a szob—vendelini temetőikkel, jóllehet a szobi temetők tendenciája egy-két évtizeddel korábbra mutat (910/30-tól indulnak a temetkezések). К 188. A letkés-iskolai temető tájolási irányai. VIII. LETKÉS-ISKOLA 1. A temető fekvése Letkés község területén a Börzsöny hegység nyugati dombvonulatai 300 m-re megközelítik az Ipolyt. Ez a csaknem sík, homokos partszakasz letelepedésre kiválóan alkalmas, nyilván ezért nem változott Letkés helye az Árpád-kortól mostanáig. A vízhez igazodás — későbbi adatok szerint 166 - vízi foglalkozásokat hívott életre, hiszen a letkési sajkások nevezetes kiváltságokat élveztek. A mai község belterületén napvilágra került temető - légvonalban - 3 km-re esik a téglaégetői temetőktől. A temető nincs teljesen feltárva. 2. Temetkezési szokások a) Sírtípusok A sírgödrök formáját a feltárt sírok 56,8%-ában tudta megfigyelni K. Éry Kinga: szabálytalan, lekerekített sarkú, téglalapalaikú gödrök voltak. A sírmélységek megoszlása: Sírmélység Esetszám A temető részhez viszonyítva 10— 30 cm 30— 50 cm 4 9,0% 50— 70 cm 15 34,1% 70—100 cm 22 50,0% 100—150 cm 2 4,6% ? 1 2,3% 161, 162. HAMPiEL 1907, 116-117., 14. t. - FETT1CH 1943, XLVIII. t. 8-11. FODOR 1973, 36. - A Balse-Tigánü-ben feltárt temető és a Kárpát-medencéiben kiásott X-XI. századi magyar sírok közötti kapcsolatok egyik legfontosabbika az ún. láncos fülbevalók divatja. A két fülbevalót összekötő bronz vagy ezüst láncocska az áll alatt húzódott. Boise—Tigánü-ben a 7. és 17. sírban találtak ilyet (HALIKOVA 1976, 162—168.), de megvan ugyanez a hazai anyagban is (pl. Győr). Csaknem ugyanilyen finom íáncocskán függtek az ezüst szíva lakú lemezek (HALIKO163. 164. 165. 166. VA 1976/a, 147. - uő. 1978, 297.). Nagyon is lehetség'3i, hogy a szob-kiserdei temető 37. sírjában taláilft bronz lánc (XXIV. t. 38.) láncos fülbevalóhoz vagy nyaklánchoz tartozott. Hasonló bronz lánc volt a letkési temető szórványanyagában is. (LV. t. 6.) SZABÓ 1964, 118. BÁLIINT 1936, 210. - SZÉLL 1941, 170. - ZALOTAY 1957, 8-9, 47. - NAGY 1968, 71. - BAKAY-KISZELY 1973, 66-67. - BÁLINT 1976, 241. TOCIK 1971, 144. - BAKAY-KISZELY 1973, 68. BAKÁCS 1971, 29.
