Bakay Kornél: Honfoglalás és államalapítás-kori temetők az Ipoly mentén (Studia Comitatensia 6. Szentendre, 1978)

REKONSTRUKCIÓ SZOB-KISERDÖ 7. A temető fekvése A Börzsöny Duna felé nyújtózkodó dombvonulatai a mai községnél érik él a folyómedret. A szobi rév és az ipolydomásd-leHkési országút közöt!ti terület a szeszélyes, évszakonként még ma is igen különböző vízállású Ipoly ártere. Azt az észak-déli irányú dombhátat, amelynek a déli végében emelkedik a 190 A.mf. magasságú kiserdei domb, nyugat felől a Dom ásd ipatak, kelet felől a Szobi- és a Medres-patak fogja közre. A X. századi erdőhatárokat nem ismerjük, a XXI. századi lelőhelyek alapján azonban (Szob-Vendelin, Szob-Koliba, Szob-lpoly-part és Bőszob) feltehető, hogy a Kerek-hegyt'ől délre nem húzódott le a lombos erdők zónája. A kiserdei domb délnyugati lábánál megtalált nagy avar temető (Szob-Homokdűlő

91

) is az Ipoly és a Duna árteréből meredeken kiemelkedő magasparton létesült. A homokdűlői avar temető csaknem egyenletesen sík terepalakulaton terül el (talaja: löszös homok), amelynek határai kelet és északkeléi! felé a kiserdei domb tövénél véget érnek. Кutatóárkokkal megvizsgáltuk a kiserdei domb nyugati, eléggé meredek lejtőjét, valamint szemmeltartottuk az 1965-71 közötti, házépítésekkel kapcsolatos földmunkákat, ezen a részen azonban semmiféle régészeti emléket nem talált'unk. így nagy valószínűséggel állítható, hogy az avar és a magyar temető nem ért össze.

92 A magyarkori temető a kiserdei domb délnyugati peremén létesült (180. kép) egy 2100 m

2-es területen, tehát - a teljes sírszámot 108-nak véve - egy-egy temetkezésre 18,2 m

2-nyi hely jutott. Halimbán ez az érték 4,8 m

2

, Békés-Povádon 5,3 m

2

, a szabadkígyós-pálligeti táblánál 24,6 m

2

. A temető sírdombjai (?) tehát egykor éppen nem sűrűn sorakoztak egymás mellett. A temető területén temetőárkok nyomait nem észleltük,

93 de erősen valószínű, hogy a temetőbe az út itt is északkelet felől vezetett. A Papláb nevű terület délnyugati részén találtunk is félszíni településnyomokat (kerámiát), melyek jelezhetik a X-XI. századi falu felszíni maradványait.

94 2. Temetkezési szokások a) Sírtípusok A sírgödrök formája nem mutat szabályosságot, bár az értékelhető adatok ebben az esetben lényegesen kisebb számúak, mivel a síroknak csak 29,2%-a volt érintetlen. A felnőttek sírgödrei általában 200x50 cm-esek, a gyermekeké 120-140x60 cm-esek. A 72. sír gödrét nagyon enyhén, de biztosan követhetően padkásán ásták ki. A sírfenéktől 55 cm-rel feljebb, 15-20 cm-rel észak felé tapasztalható ez a padkás kiképzés. A 75. sír gödrét feltűnően szélesre ásták, a láb felőli oldalon azonban hirtelen elkeskenyedik.

95 A sírgödrök mélységét — a mai felszíntől! — az alábbi táblázat mutatja: Sírmélység Esetszám % 0- 10 cm 5 6,0 10- 30 8 9.7 30- 50 9 11,0 50- 70 13 15,9 70-100 33 40,3 100-150 14 17,1 82 100,0 A felszínváltozást (erózió, szőlőművelés, széljárás), különösen a nyugatíi oldalon eléggé jelentősnek tartjuk. b) Tájolás A teljesen feltárt temető megmaradt és megfigyelhető 82 sírja közül 28 esetben (34,1%) sem a sír91. 92. GARAM-KOVRIG-SZABÓ-TÖRÖK 1975, 159-239. BAKAY 1975/e. Ez a megfigyelés tehát nem támogatja azt az elgondolást, hogy az avar és a magyar település-területek kiegészítik egymást. Vö. BÓNA 1971, 175. - FODOR 1973/a, 121. - MADARAS 1975, 45-46. 93. A sírok egykori sűrűségét a tainkejevkai temetőben is hasonló módszernél számították ki: HALI KO VA-KAZAKOV 1977, 27., 56. - SZABÓ 1970, 264-270. 94. RATA Y 1957, 64-65. - SZŐKE 1954, 136. 95. PÁLÓCZl-HORVÁTH 1971, 15. - BÁLINT 1971/a, 57, 59.