Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)
A kötet tanulmányainak összesített irodalma
GALGÓCZY К.. 1855. Magyarország, a Szerb Vajdaság 's Temesi Bánság mezőgazdasági statisticája. Pest, 1855. GAZDAG L., 1958. Hazánk területét ábrázoló régi helyszínrajzi térképek a Hadtudományi Térképtárban. Földr. Közi. 1958. 182—188. GIDAY K., 1971. A török hódoltságtól az első világháborúig. (Tápé története és néprajza.) Szeged, 1971. GOMBOCZ, E. 1945. Diaria Itenerum Pauli Kitaibelii 2. Bp. 1945. GÖNCZI F., 1901. Göcseji népmondák. Ethn. 1901. 409—414. GÖNCZ Y M., 1904. Tövető kapa. NÉ. 1904. 247. GÖNYEY S., 1933. Váltókakas és váltókalács a palóc lakodalomban. Ethn. 1933. 70. GÖNYEY S., 1935. Ősfoglalkozások a Börzsöny hegységben. NÉ. 1935. 97—99. GÖNYEY S., 1936. Szalmahordó kelepce Diósjenőn. NÉ. 1936. 136—137. GÖNYEY S., 1937. Az ősi faépítkezés emlékei Diósjenőn és környékén. NÉ. 1937. 295—307. GÖNYEY S., 1938. Szokolya népi építkezése és háztartása. NÉ. 1938. 274—282. GÖNYEY S., 1938. A diósjenői „Gyöngyös bokréta" hitelesítése. Ethn. 1938. GÖNYEY S., 1939. Az abaújmegyei Pusztafalu népi építkezése, kendermunkája és viselete. NÉ. 1939. 119-^141. GÖNYEY S., 1940. Fafaragás a Börzsöny hegység községeiben. Ethn. 1940. 228 —235. GÖNYEY S., 1940. Adatok Galgamácsa néprajzához. NÉ. 1940. 22—51. GÖNYEY S., 1942. Budapest környékének községei. Szada. NÉ. 1942. 221—251. GUNDA В., 1934. Tárgyi néprajzi adatok Felső-Borsodból (építkezés és házbelső). NÉ. 1934. 1—16. GYÖRFFY I., 1930. Adatok a régi palóc építkezésekhez. NÉ. 1930. 154—155. GYÖRFFY I., 1938. A házak építése regulája 1802-ből. NÉ. 1938. 238—240. GYÖRFFY GY., 1977. István király és életműve. Bp. 1977. GYÜRKY A., 1874. Ötvennégy év Hont megye történetéből 1820—1874. Vác, 1874. HÁLA J., 1972. Földrajzi nevek és helynevek Ipolydamásd, Letkés, Márianosztra és Szob községek környékéről. Dunakeszi, 1972. Kézirat. (CKMA és EA.) HÁLA J., 1973. A Pest megyei Börzsöny-vidék DNY-i részének, valamint a Pest megyei Ipoly-mellék D-i részének helynevei a néphagyomány és írásos dokumentumok alapján. Dunakeszi, 1973. Kézirat. (CKMA és EA.) HÁLA J., 1977. Földrajzi nevek az Ipoly mentén. SC. 5. Szentendre, 1977. HEGYI L, 1957. Erdei fakitermelés Bakonyosernyén. NK. 1957. 125—155. HEGYI L, 1958. A fa fuvarozása a bakonycsernyei erdőkben. NK. 1958. 202—217. HERKELY K., 1938. A szokolyai viselet. NÉ. 1938. 287—296. HERKELY K., 1941. Népi erdőgazdálkodás Veszprém vármegyében. Ethn. 1941. 54—58. HÓFER T., 1957. Csűrök, istállók falun kívül. Ethn. 1957. 377—421. HÖFER T., 1975. Három szakasz a magyar népi kultúra XIX— XX. sz.-i történetében. Ethn. 1975. HOFFMANN T., 1963. A gabonaneműek nyomtatása a magyar parasztok gazdálkodásában. Bp. 1963. HORVÁTH P.. 1960. A középkori falusi közösség jogtörténeti vonatkozásai. Bp. 1960. HORVÁTH Z., 1965. Községi önkormányzat és a parasztság. (A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1849—1914.) Bp. 1965. II. 565—615. 650
