Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)
Szabó István–Szabó László: Az Ipoly-völgy népi társadalma
itteni gyakorlat. 63 Ha azonban mélyére nézünk ezeknek a munkaszervezeti formáknak, azt tapasztaljuk, hogy egészen másról van szó. Csupán formai egybeesés okozza az azonosság látszatát. A részes munkákhoz kötött ledolgozási formák (harmados, feles művelés és az ennek fejében a gazda földjén végzett egész évi napszámosmunkák) nem a kapitalizmus viszonyaiban gyökereznek, hanem genezisük jobbágykori. Vessük össze az alábbi két leírást: „...Harmados földünk ha volt, az egy hold volt. Vagy ha feles volt, az is annyi volt. Ilyenkor ők adtak mindent. Csak nekünk be kellett kapálni. Csak a hasznot, azt szedtük, ha be vót vetve babbal, kukoricával, azt mink betakarítottuk, oszt a többi az övék vót. A kész hasznot szedték. Adtak fődet, de a kész hasznot szedték. Ö adott vetőmagot is. Mikor harmados vót, ő adott. Meg be is ültették, csak nekünk kapálni köllett. És mikor mán megnőtt a kukorica, minden, akkor csak három rakásba raktuk, osztán kettőt elvitt a gazda, egy maradt nekünk. így dógoztunk mink . .. Egész nyáron kellett dógozni, míg be nem dógoztuk az övét, a szőlőköt, meg ezt azt, addig a másik gazdához nem mehettünk dógozni, míg ott el nem végeztünk. Mikor elvégeztünk, akkor mentünk a másik helre. Oszt napkelettől napnyugatig .. . Hogyha úgy mentünk dógozni, hogy a mi kosztunkon, még sötétbe kellett főznöm." „ ... Akinek több f őggye vót, akinek egész házhelye vót, amit bérelt az uradalomtól (mert azt bérelte?) hát aszerint kellett neki a dézsmát odaadni. Na, és aztán még köllött — azt mán nem tudom biztosan, hány munkanapot köllött — egy-egy hold fődér neki szolgálni, az uradalomnak ... Mikor ez a gabona szórás vót, akkor mán az uradalomnak valamék pribékje ott vót, hogy mennyi a gabona körülbelül. Oszt áztat megmérték, mikor kitisztították, mind ... széjjelmérték, minden tizedik véka az uradalomé lett. Kilencet meg bevitt a gazda ... Csak a megtisztítottat vitték ... Az uraságnak vót egy olyan f ogdmegje, hajdúja, vagy mi a fenének nevezték akkor. Oszt járt házrul házra. Ott előírták neki, hogy máma ennyi fogat kell ide, akkor az ment előző este megmondani, hogy te ide mész hónap, te ide mész. Mikor áztat megmondták — mint az öregapám mesélte — ha vót neki sürgős dóga, ha nem, azt abba köllött hagyni, az ő munkáját, oszt menni kellett oda, mikor szólították. Robotba." Az első leírás a gazdáknál végzett részes művelésre és a részes műveléshez kapcsolt ledolgozásra, az utóbbi a robotra vonatkozik. Foglaljuk pontokba a közös vonásokat: 1. A föld mindkét esetben másé. 2. A nincstelenek művelik. 3. A „bérleti" díj fejében részt adnak a termésből. 4. A szétosztás a gazda vagy az uradalom megbízottja jelenlétében történik. 5. A megtisztított terményből részelnek. 6. Egyenlő egységekre osztják a megtisztított terményt, és a földtulajdonos vagy képviselője kivesz belőle egy részt vagy többet. 7. A föld után, a földbér tartozékaként még más munkákat is köteles végezni a bérlő személy. 8. Ebbe a munkába bármikor szólítható a bérlő (jobbágy), olyankor is, amikor neki más saját munkája van. Több ez, mint véletlen egybeesés. Az emberek szemében a két állapot között már csak azért sincsen különbség, mert még a formák is azonosak. Hozzá kell tennünk, hogy bizonyos uradalmaktól bérelt földek művelésénél is hasonló kötöttségek voltak. A jobbágykori és a kapitalizmus kori állapotok között a for474
