Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)
Szabó István–Szabó László: Az Ipoly-völgy népi társadalma
kólán kívül — itt mintegy 50 ilyen családdal kell számolnunk a két világháború között — e réteg nem is volt számottevő. S ugyanígy kiiktatjuk a további elemzésből a falutól elkülönülő, különben sem nagyszámú (Cselédséget (Vámosmikolán az említett majorokban a két világháború között kb. 25 család volt), mert ők a falu társadalmán teljesen kívül éltek. Csupán a parasztságot vizsgáljuk, s nézzük meg, hogy minden homogenitása ellenére is milyen vagyoni csoportok körvonalazódtak. A paraszti lakosság egészen a legutóbbi időkig, a kollektivizálásig három csoportot különített el külön névvel is egymástól: a legrangosabb csoportot jobbágy névvel illette; a legszegényebbet zsellérnek nevezte; s a kettő közötti csoportot kissé ironikus éllel selem jobbágynak mondta. Kétségtelen, hogy itt jobbágykori elnevezések továbbéléséről van szó, s valószínűnek látszik, hogy e tartósan fennmaradt három rétegelnevezés valóságos jobbágykori kategóriákra vezethető vissza. 33 Meglehetősen pontos és ellenőrizhető, emlékezet által is hitelesíthető adatok állnak rendelkezésünkre 1852-ből. Polugyay I. tudósít arról, hogy hány darab (egész, 3 Д, 2 Д, %) jobbágytelek volt az egyes községekben 1852-ben, s megadja, hogy a telkes jobbágyok hány házat birtokoltak. Ha összevetjük a telkek számát és a házak számát, Baráti község kivételével — ahol mindössze 1 az eltérés —, teljes egyezést találunk. Minden önálló telekhez tartozott egy ház, s nyilván ugyanennyi adózó jobbágycsalád. A statisztikai felvétel a zsellérházak számát is megadja, s ebből következtethetünk a zsellérek számára is, bár számolnunk kell azzal, hogy egy házban — mint később is — több család is lakott. Ez azonban lényeges eltérést nem jelenthet. 34 „,,,,. Jobbágy házak Zsellérházak Kozseg Telkek szama gzáma ßzama Baráti 27 26 29 Bernece 57 57 74 Vámosmikola 62 62 89 Ipolytölgyes 49 49 25 Kemence 87 87 94 Letkés 76 76 34 A fenti táblázatból kiderül, hogy Letkés és Ipolytölgyes lakóinak nagyobb százaléka jobbágy volt; Letkésen a telkes jobbágyok több mint kétszer annyian vannak; Ipolytölgyesen is majdnem duplája a telkes jobbágy a zsellérnek. Kemencén és Barátin már a zsellérek száma több, de még majdnem egyenlő a számuk. Bernecén és Vámosmikolán azonban már jócskán felülhaladják a zsellérek a telkes jobbágyok számát. Amint látjuk, a jobbágy és a zsellér 1852-ben már számottevő és elkülönülő kategória minden községben, s természetes dolog, hogy a később is élő elnevezést e valóban meglevő vagyoni kategóriákkal kell kapcsolatba hoznunk. 35 De honnan ered a selem jobbágy elnevezés, és milyen vagyoni kategória állhat mögötte? Nézzük meg, a jobbágyság milyen vagyoni csoportokra oszlik ugyanebben az időben! 448
