Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

U. Kerékgyártó Adrien: Részletek egy Ipoly menti magyar falucsoport viseletemlékeiből

dolgozott. Csupán a takácsok éltek elszórtabban : a számon tartott 41 közül csak 9 telepedett meg Selmecen.

26 (Meg kell itt jegyeznünk, hogy a kendervászonnak foáziiparkénti szövése az Ipoly menti falvakban még a XX. század első negyedében is általános volt.)

27 Hont megye déli részének a XIX. század második felében is csak Balassagyarmat, Léva, Esztergom jelentett kereskedelmi centrumot. Ipolyság csak az 1870-es években „nőtte ki magát egy szépjövőjű forgalmi várossá", de kézmíves, iparos még ekkor ott is kevés akadt.

28 A XX. században Szobon és Mikolán telepedett le zömével a legváltozatosabb foglalkozású iparosréteg; a falvakban csak 1—2 cipész, kovács, bognár, kőmíves, szabó található. Amint a fejlődés során feleslegessé vált a szövés-fonás, úgy időszerűtlenné vált a ,,kas-kötés" is, mert az autóbuszra a piacoláskor már nem férnek fel vele. Piacolni most is járnak salátával, krumplival és a legutóbbi évtizedékben — a magyar oldalon levő községek népe az igen jól jövedelmező — málnával Szobot, Nagymarost, Esztergomot keresi fel. Viseletleírás A gyermek öltözetre vonatkozó emlékezésük a múlt század 90-es éveitől a XX. század 30-as éveiig terjedő ötven esztendőre vonatkozik, mivel ettől az időtől kezdve a gyermeköltöztetésben a régi falusi öltöztetésmódtól lassan elszakadtak. A csecsemőt négy sarkos vánkosba pólyázták; a köldökét fásli szalaggal kötötték le; hasított ingecskét adtak rá, aminek a nyakát puha boti szatyinggal Régimódi nói ingek /emeces ing .szegény-ing .gazdag' mg 26* 403 eleje 4szél • 48 cm eleje 1*%szèl szel-60 cm Ujabbmódi • sipujjó mg váilresz