Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

I. Sándor Ildikó: Tüzelőberendezések változása a Börzsöny vidékén

Ott azonban nem a kemencét, hanem a padkáját nevezik siskának. Szerintünk a bényi koporsó alakú kemince, valamint a Vajkai által Budapest környékéről közölt koporsó alakú kemencék (NÉ 1937. 128—129. o. 21—23. ábra) valószínűleg rokonságban vannak a Vág—Zsitva, Veszprém—Bakony környéki méhkas, ill. félhenger alakúakkal. Azok is keskeny tetejűek (tehát alvásra csak a padkájuk használható), csak az oldaluk nem domborodó, hanem csonka gúlához hasonló. Véleményünk szerint ezek a kemencék — a szögletes tetejűekhez hasonlóan — a kürtös kemencéből fejlődtek. Érdemes lenne a köztük levő összefüggéseket feltárni. Mivel a siska terminológia nem egyértelműen megkülönböztető jellegű, ezért a továbbiakban inkább szögletes sárkemencénék nevezzük a Börzsöny környéki szobai kemencéket. Adatközlőink is így különítették el — anyaga szerint — az ugyancsak szögletes csempekemencétől. Ugyancsak nagy terjedelmű, négyszögletes kemencéket talált Vaj kai Budapest környékén, szlovák falvakban (NÉ 1937. 128 1., 18—20. ábra). Ez a kemencefajta tehát idáig terjedt, keveredve a búbos- és koporsó alakú kemencékkel. 9 Gönyey szerint a siskakemence helyére délkelet felől nyomul be a búbos kemence (Gönyey S. 1937. 294. 1.; 1938. 275. L; 1942. 229. 1.), lásd még: Bátky Zs. 1930. 125. 1. 10 Vö. Vajkai—Wagenhuber A. 1937. 127. 1. 11 Vö. Gunda B. 1940. 228. 1. 12 Hasonló kemencerajzot közöl Vajkai Csornádról, és egy leírást Cinkotáról (NÉ 1937. 128. 1. 16. ábra, és 124. 1.), bár azok tetején még egy henger alak is van kályhaszemekkel kirakva. 13 L. Gönyey S. 1938. 275. 1. rajza, és kötetünkben Halász P.—Suda V. cikkében Gönyey S. felvételét (29. ábra). 14 Kerékgyártó Adrien gyűjtése, aki 1962-ben gyűjtött Ipolytölgyesen. Idevonatkozó adataiért ezúton is köszönetet mondok. 15 Gönyey S. 1937. 293. 1. képe, és 294. 1. Györffy I. 1930. 155. 1. 16 Istvánffy Gy. 1911. 7. 1., Fél E. 1938. 77. 1., Fél E.—Hofer T. 1967. 114. 1., de ugyanígy volt más vidékeken is. 17 Nyári A. 1909. 143. 1. 18 Vö. Gönyey S. 1937. 293. lap ábráján a diósjenői zöld kályha mellett már ott áll a falba rakott sporhelt is. Ugyanez tapasztalható az ország minden részén: a századforduló körül a szobabeli kemence vagy kályha mellé épül a takaréktűzhely. 19 Vö. Bátky Zs. 1930. 121. 1. 20 A zöld kályha elterjedési területén szintén mindenütt előfordul. 21 Közli Nóvák László ugyanebben a kötetben. Ezt a konyhában építették fel. 22 A gyűjtőterülethez közel levő Bény községben már a század elején vaskályhát használnak a zöldmázas csempékkel kirakott kemince helyett (Nóvák J. L. 1913. 56. 1.); Diósjenőn és Szokolyán 1937—38-ban még több házban megtalálta Gönyey (Gönyey S. 1937. 294. 1., 1938. 275. 1.). Kerékgyártó Adrien 1962-ben Ipolytölgyesen és Bernecebarátiban még látott egy-két zöld kályhát, de mi már egyet sem találtunk. 23 Bátky írja: „minél kezdetlegesebb valamely tűzhely, annál közelebb fekszik szülőhelyéhez, a talaj színéhez" (Bátky Zs. 1930. 116. 1.). 24 PL: Szabó K. 1938. 82. 1., Bálint A. 1960—62. 63. 1., Mészáros Gy. 1967. 93., 95. 1., Bóna I. 1973. 25 Vajkai A. 1940. 314. 1., Ébner S. 1933. 4—5. 1. Mindkét kutató egyúttal azt is megállapítja, hogy a konyhában levő négyszögletes, lapos kemencéket a Bakony környékén is újabban, kb. a századfordulótól kezdve építették ilyenre. 26 Pl. : Szabó K. 1938. 79—87. 1., Bálint A. 1960—62. 54., 57., 62—63. 27 Pest megye műemlékei. 1958. I. köt. 513. 1. 464. képén Nagybörzsöny egyik XIX. század elején épült házának ilyen kemencéjét látjuk. Érdekes, hogy ilyen, pitvarból fűthető kemencék felállítását javasolja egy 1697-es rendelet, a külső, udvari kemencék helyett (Papp L. 1939. 389. 1.). 28 Nyári A. 1909. 142. 1., Gönyey S. 1940. 28. 1., uő. 1942. 224. 1. és a 226. l.-on a 6. ábra, ahol a beépített spór alatt van a kemence. 29 Vö. Fél E.—Hofer T. Népr. Közi. 1967. 115. 1. 30 Vö. Nóvák J. L. 1913. 54. 1. 31 Vö. Gönyey S. 1940. 28. 1. 32 Vö. Nóvák J. L. 1913. 56. 1. Ott a vindófliban a mosáshoz szükséges eszközöket és a vasháromlábat tartják. 33 Gönyey S. 1937. 293—307., uő. 1938. 274—282. 397