Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Halász Péter–Suda Vilmos: Népi építészet és lakáshasználat változása a Börzsöny vidékén

A GAZDASÁGI ÉPÜLETEK A háztáji gazdálkodás idején Az elmúlt 25—30 esztendő alatt alapvető módon megváltozott a falusi udvarok gazdasági épületeinek elhelyezkedése, de változtak maguk az épületek is. E tekintetben azonban meg kell különböztetnünk a régi udvarokat és azokat, amelyek az elmúlt időszakban épült, új házakhoz tartoznak. A hagyományos parasztudvarokról — néhány kivételtől eltekintve — eltűnt a pajta és lebontottak nagyok sok, fából készült, hídlásolt disznóólat. Ez utóbbit ugyan nem azért, mintha már nem lenne rá szükség, 'hanem mert régiesnek találták, s helyette téglafalú és betonozott padlójú disznóólakat építettek, amelyeknek sok hátrányuk mellett kétségtelenül előnyük, 'hogy könnyebben tisztíthatók. De van, ahol nem bontották le a lábakon álló disznóólat, csupán a rendeltetése változott meg : libát hizlalnak benne. Az istállókat nem bontották le, ezek általában üresen állnak, vagy csak alkalmi szükségleteket elégítenek ki. Másfajta 'hasznosításukra — nyúl, galamb — a vizsgált (községek egyikében sem került sor. A 'házzal szemközt épült kamrák legnagyobb részét átalakították nyári konyhává, sőt a család néhány tagja általában itt is alszik. Ahol pedig erre nem volt lehetőség, ott új nyári konyhát építettek. Általánosságban megfigyelhető, hogy a lakószobák újonnan beszerzett bútorokkal való berendezésével párhuzamosan a családok egyre jobban szorulnak ki a házból, van ahol csak az egyik szobából, de van ahol kettőt is tisztaszobának tartanak. Az újonnan épült házak udvarainak gazdasági épületei már a megváltozott — de más irányba mutató — igények és lehetőségek közti feszültségeket, illetve az ennek nyomán kialakult bizonytalanságot jelzik. A 'hagyományos értelemben vett paraszti, falusi életmódtól való elfordulás, mégpedig a szinte mindenáron való elfordulás jelentkezik egyfelől. Mivel azonban ez nem csupán elhatározás 43. kép. A szárazhel (Perőcsény) kérdése, ez az elfordulás — vagy ha úgy tetszik: megtagadás — elsősorban formális jelenségekben mutatkozik meg. Ennek egyik látványos következménye a ház körüli gazdálkodásra utaló építmények „elbagatellizálása", röstelkedő háttérbe szorítása. Ehhez a legkülönbözaképpen megnyilvánuló jelenséghez kapcsolódik az a nagyon is valóságos helyzet, miszerint az elmúlt évtizedekben épült, sátortetős, négyzet alaprajzú házakihoz valóban nem lehet szervesen hozzákapcsamLa_,gazdasági rendeltetésű épületeket vagy építményeket. Ezzel a kö23 Studia Comitatensia 5 353