Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)
Dóka Klára: Az Ipoly menti falvak történeti statisztikája (1550–1848)
belső telek tartozott. Ahol nem volt elég rét és beltelek, azt a szántóból pótolták. Az Ve-nál kisebb jobbágy tel ékkel rendelkező családok a zsellérek közé kerülték. Az egésztelkes jobbágyok évi szolgáltatása 52 igás vagy 104 nap gyalogrobot volt. Minden jobbágy és zsellér 1 Ft cenzust tartozott fizetni. A házas zsellérek évi 18, a hazátlanok 12 napot robotoltak. Egységesítették az egyéb szolgáltatásokat is (favágás, fonás, ajándék). 24 Az úrbérrendezés általában nehezítette az Ipoly mentén élő jobbágyok és zsellérek helyzetét. Damásd 73, Tölgyes 98, Vámosmikola 132, Tésa 21, Perőcsény 91 Ft cenzust fizetett, ami felülmúlta előző szolgáltatásait. Barátiban, Letkésen csökkent a fizetnivaló (71, ül. 90 Ft). A kilenced bevezetésével nőtt a természetbeni szolgáltatások mennyisége. Legsúlyosabb terhet a megnövekedett robot jelentette, ami a parasztság minden rétegét egyenlően sújtotta. A jobbágyok, zsellérek, hazátlan zsellérek száma az új beosztás szerint nem változott meg. A vizsgált településeken a zsellérek nem birtokoltak szántóföldet — így azok nem váltak jobbágyokká —, a jobbágyoknak pedig 2—3 holdnál több szántójuk volt, így azokat nem sorolták a zsellérek közé. Az egész-, fél-, negyedtelkes jobbágygazdaságok száma azonban megváltozott. A rendelkezés véget vetett annak az állapotnak, hogy a jobbágy gazdaságok típusait a helyi sajátosságok szerint állapítsák meg. Község nlgyobb egész 1_1/2 fél Va alatt Damásd Letkés Tölgyes Vámosmikola Perőcsény Tésa Baráti Az egész- és töredéktelkesek aránya az egyes községekben igen változatos. Általában sok az egész- és annál nagyobb telek. Ezek aránya a teljes anyagban valószínű kisebb lenne, mert a kevés szántóval rendelkező börzsönyi jobbágyok az adatokat megváltoztatnák. A szántóföldek területe nem változott meg lényegesen. Damásdon, Letkésen, Tésán csökkenés, Barátiban, Vámosmikolán, Perőcsényben növekedés tapasztalható. A rétek területe jelentős mértékben megnőtt. A legnagyobb változás Perőcsényben következett be, ahol csaknem tízszeres a növekedés. Az úrbérrendezés során végbement változások mérlege az Ipoly menti községekben ezzel egyensúlyba került. A földesúri szolgáltatások növekedése kétségtelenül rontotta a parasztok helyzetét, azonban a birtokrendezés során jelentős új területekhez jutottak. Egyelőre a réthiány is megoldódott. A réteket szántóból, uradalmi földből pótolták, vagy eddig nem hasznosított területeket vettek művelés alá. — 1 9 10 6 30 5 28 5 3 10 7 9 10 7 — 46 — — — — — 39 30 — — 3 1 5 — — 8 — 16 — 3 Studia Comitatensia 5 33
