Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Novák László: A Börzsöny ÉNy-i vidékének településföldrajzi viszonyai

35. kép. Dupla fedémű ház metszete (vázlat): 1. fal; 2. keresztgerenda; 3. fedémköz; 4. keresztgerenda; 5. szarufa 36. kép. özv. Molnár Ferenené háza. Bernece, Kossuth Lajos út 7. A századfordulónk idején a zsúp volt túlsúlyban falvainkban. Nádat csupán jégvermek fedésére használták fel vidékünkön. Az 1910-es években még ugyan fedték szalmával a házakat, de az inkább már a gazdasági épületekre, illetve a présházakra szorult vissza. Nagybörzsönyben a cserép a századforduló körül jelent meg. A bécsi kereskedők agitálták a börzsönyieket, hogy cseréppel fedjék házaikat. Ekkor kerültek ide a szilvaalakú bécsi, illetve az újlaki és marosi cserepek. Elterjedésük nem annyira a módosságnak, mint inkább az ésszerűségnek köszönhető, hiszen a szalmafedél, illetve a fából készült házak nagyon tűzveszélyesek voltak. A cserép mellett leggyakrabban rozsszalmából kötöttek kévéket. A nádat az Ipoly mellől, Ipolyság környékéről (Hont, Parazsapuszta) szerezték be. 295