Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Novák László: A Börzsöny ÉNy-i vidékének településföldrajzi viszonyai

ben Khaven Schipal) egészítették ki. Kemencén kőfalú, kontyolt tetejű pajták találhatók, amelyek külön bejáratú hátsó kisebb része a pévás kamra, az első, tágas része pedig a nagy pajta, ahová a szekerek beállhattak rakományukkal, a kitárható nagy pajtakapun. A padláson tárolták a szénát, a nyomtatás korában a gabonát a pajtában, amit az épület előtt készített szérűn nyomtattak el. A pajták egyszerűbb változatai a lábaspajták (22. kép), amelyek padlásterében ugyan lehetett szénát tárolni, de alatta csupán szekerek, egyes munkaeszközök kaphattak helyet a nyitottság miatt. Vidékünk portáinak jellegzetes építményei a disznó- vagy hidasólak, amelyek rendszerint egybe vannak építve a tyúkólakkal is. Vidékünkön, a nagyobb helységekben, mint Börzsöny mezővárosban is, a portákon egy különleges építmény is megtalálható volt: a katonaistálló. Ide kötötték be — a XIX. században — a bekvártélyozott katonák lovait.

91 Az Ipoly és a Börzsöny hegység között meghúzódó falvaink bőséges menynyiségű építőanyaggal rendelkeztek. Kivétel nélkül, minden helységben rendelkezésre állt az agyag, homok, különböző kőzet, s nem utolsósorban az épületfa. Mint tudjuk, az úrbéres világban szarufához, tetőlécekhez juthattak a jobbágyok, zsellérek, de épületfát is hozhattak az uraság engedelmével, vagy fizetség fejében az erdőségekből. A határrendezés során pedig az egyes falvak lakossága meghatározott öl mennyiségű fát kapott, amit évente vágott a közbirtokossági erdőn (kinek mennyi joga volt; 1 jog = 1 méter fa). A fa mellett a kő volt a legfontosabb építőanyag. A határtagosítási egyezségben minden helységben biztosítottak „fődásót" és kőbányát, ahonnan falnak való követ és malternak való mészkövet szerezhettek be. Építkezés szempontjából — vidékünkön általános — az andezit és tufája, valamint a mészkő jöhet számításba. Bernecén például a kemény, fekete krahojai követ, a Templom-, illetve a Kálváriadombhói kitermelt szőkekövet, valamint a Szirai és Csitári hegyekből hozott fehérkövet használták építkezésre, amely mészkő, s belőle meszet égettek. Ipolytölgyesen a Bányahegy32. kép. Présház szénarakodó nyílásának kialakítása. Ipolytölgyes ről szürkésbarna követ hordtak, a csurgói részen található Régibányából pedig fehérkövet termeltek ki. Nagybörzsönyben a keményebb építőanyag a kecskebérei kőfejtőből került ki, a Fehérbányából pedig olyan követ hordtak haza szekéren, amelyet fejszével tudtak faragni a kőművesek, s falépítésre is alkalmas volt. A Magyar hegyen is nyitottak kőbányát a börzsönyiek, ahonnan kitermelt kőből kapuoszlopot lehetett faragni.

92 Építkezés szempontjából nagyon fontos szerepet játszott a patakok medréből kiszedett nagyobb kő és kavics, 290