Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Novák László: A Börzsöny ÉNy-i vidékének településföldrajzi viszonyai

Mindkét megosztott települési rendszert tekintetbe véve megállapítható, hogy differenciálódásukat sajátos körülmények idézték elő. A baráti szőlőhegy aljában csoportosan álló pinceházak, a bernecei kálváriadombi Hasadékban, a perőcsényi öreghegyi szőlők alatt keletkezett pincesorok, úgy a vámosmikolai Máloldal gerincén végighúzódó présházas pincék, s a tölgyesi gunyhócsoport, valamint a nagybörzsönyi Pázsit présház- és pincesorai létrehozásában — a tér29. kép. Szarufa összeillesztése oííóscsapoíással, Nagybörzsöny 30. kép. Szarufa összeillesztése platolásisal, Nagybörzsöny viszonyok mellett — döntő szerepet játszott a földesúri hatalom, amely az úrbéri haszonvételek őrzése miatt elősegítette, hogy a szőlőfeldolgozás, borkészítés és bortárolás a jobbágyi gazdaság központjától távolabb, jól ellenőrizhető helyre csoportosuljon. Ezen túlmenően — éppen ennek következtében — a falutól távolabb tömörülő üzemhelyek részben biztonsági objektumok is voltak (pl. Barátiban a présházak alatti pincék végét helyenként tovább ásták, zsúppal bélelték, ahová 8—12 zsák gabonát is el lehetett rejteni), részben a tűzvész, részben a rablók, akár a dézsmatisztek elől. Gazdasági jelentőségüket az is kiemeli, hogy ott olyan létesítmények (verem, pince) is helyet kaphattak, amelyeknek az alacsonyabb térszínen fekvő falubeli porta — rossz talaj, magas talajvíz miatt — 288