Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Novák László: A Börzsöny ÉNy-i vidékének településföldrajzi viszonyai

ben rendszerint a pincék és présházak, illetve a présházas pincék külön-külön állnak egymástól, Nagybörzsönyben a családi, rokonsági rendszernek megfelelően présház- és pincerendszerek alakultak ki az utóbbi három évszázad során. A pincék és présházak, gunyhók a Pázsiton sűrűn egymás mellett és egymás felett, az utak két oldalán épültek ki. Az olykor 8—10 m mélyre is benyúló pincéket a családok, a rokonság építette. Egy pincegádorból rendszerint több pinceág ágazik ki, annak megfelelően, hogy hányan álltak össze a munkánál (13. kép). A pincék valósággal behálózzák a föld alatt az egész Pázsitoldali. Némelyik olyan nagyságú, hogy szekérrel is meg lehetne benne fordulni (pl. a Maser-féle pince). A Pázsit útjai mellett sorakozó gunyhók, présházak is — a pincékhez hasonlóan — a családszervezetnek megfelelően épültek fel, s olykor négy-öt gurcí/hóegységből álló présházsorok is kialakultak (14. kép). A gunyhókból közvetlen kiágazik a pince, de sok esetben a gunyhónak. nincsen pincéje, az az épülettől távolabb, a közöspincében található. Üzemszervezeti vonatkozásban a présházas pincék egy része csupán a szőlőfeldolgozás helye, illetve a bortárolás funkcióját tölti be, esetleg a krumplit is ott tartják télire. Ipolytölgyesen ilyen üzemforma dokumentálható Láng István telekrendszerében. A Petőfi út 17. szám alatti portájuk 1924-ben épült ki, miután megnősült és a szüleitől különvált. A 20 kh-as gazdaságnak ez a telek lett a központja. A Körtvélyesen, Réteki földeken, Tejeken, Homokon, Málakalján kb. 10 holdon megtermesztett 50—60 q gabonát (árpa, búza) ide takarították be, s a kamrában levő hombárban tárolták a felesleget. A közel egy holdról be27. kép. Gerendavázas, sövényfalú pajta (lebontva) a Pest megye Műemlékei I. k. közlése alapján 235